Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 11. Dr. Dávid László: Öntözés

Az ország patakokban és vízben dúsabb hegyvidékein feltehetően már a török hódoltság előtt is voltak ún. vadöntözések. A patakok vizét, főleg a téli és a kora tavaszi hónapokban, ráterelték a rétekre, majd — miután iszaptartalmát lerakta — tovább engedték. Megbízható adataink azonban ebből az időszakból még nincsenek.

A magyar öntözésekre vonatkozó első adatok a török hódoltság korából származnak. A törökök a meleg éghajlatú és mocsaras Bánátban bevezették a rizstermesztést. Majd a török hódoltság után bevándorolt olasz telepesek foglalkoztak rizstermesztéssel. Az 1791-es összeírás már 1300 ha rizsföldet mutat ki. Ezt követően 1794-ben érte el a korai magyar rizstermesztés a csúcs- eredményt 26 000 mérőnyi (kb. 9300 q) rizstermeléssel. A napóleoni háborúk, a birtokosok érdektelensége és a munkaerőhiány miatt ettől kezdve a rizs- termelés hanyatlásnak indult.

Az öntözés tulajdonképpen a XIX, század elején kezdett elterjedni hazánkban. Az 1820. utáni évektől kezdve már mind gyakrabban találkoztunk az öntözésre vonatkozó adatokkal. Innét kiindulva az öntözés másfél évszázados magyarországi története az alábbi három időszakra osztható (95. ábra):

1. A szórványöntözések idejére, amely kb. 1930-ig tartott, és amelyet az egyedi és társulati, általában közvetlenül a vízfolyások mellé települt, elszórt öntözések jellemeznek;

2. az intézményes öntözésfejlesztés megindulására, amely 1930-tól 1954-ig a tiszalöki öntözőrendszer üzembelépéséig terjed és felöleli az állami főművek előkészítésének és az első állami öntözőrendszerek létesítésének időszakát.

3. az intézményes öntözés nagyarányú kibontakozásának időszakára, amelyet 1954-től napjainkig az öntözés állami irányítása, erőteljes fejlődése és a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás kialakulása jellemez.

A továbbiakban — a teljességre való törekvés igénye nélkül — az egyes időszakok részletesebb vizsgálatával kíséreljük meg vázlatosan áttekinteni öntözéseink történetét.

3.1 Szórványöntözések (1820—1930)

Az 1820-ban 3400 ha területre becsült ősi vadöntözéseket és a korai rizstermesztést követően hazánkban az öntözés tulajdonképpeni fejlődése szórványöntözések útján a rétek öntözésével indult meg.

Az 1820-as években kezdték meg a magyaróvári uradalomhoz tartozó Márialigeti majorban az 50 ha-s bádeni rendszerű rétöntözés kialakítását. Ez

460