Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 10. Ambrus Lajos–Najmányi László–Vaits Ferenc: Vízrendezés

meteorológiai tényezőket, a torozott és levezetett vízmennyiségeket és a belvízelöntéseket.

Az észleléseket tíznaponként végzik, kiértékelésükről a vízügyi igazgatóságok központjában gondoskodnak.

A vízrendezési tervezések és kutatások szempontjából különösen értékesek az ún. kísérleti belvizöblözetekben folytatott megfigyelések. Ezek az általános hidrometeorológiai észleléseken kívül kiterjednek a belvizek össze- gyülekezésének és lefolyásának a tanulmányozására, a belvízkárok és a végzett vízrendezések hatásának felmérésére is. Ilyen célú megfigyeléseket végez pl. a VITUKI a Mirhó—Gyolcsi, Fehértó—Majsai és a Peresi belvízöb- lözetben, a szarvasi ÖRKI pedig a Kondorosvölgyi belvízöblözetben.

Az elméleti kutatások terén jelentősek azok a rendszervizsgálatok, amelyekkel a levezetőhálózat elemei közötti összhang kérdését tanulmányozzák. Az utóbbi évek nagyobb belvízjárásai (1966—67) alkalmával megfigyelhető volt, hogy a hálózati elemek (fő és mellékcsatornák) összhangjának hiánya miatt a belvízlevezetés még azokban a belvízrendszerekben sem volt kielégítő, ahol a főművek teljesítménye már megfelelő. Felül kell tehát vizsgálni a hálózatok tervezésének és méretezésének eddigi módszereit.

Az utóbbi években előtérbe került a vízrendezések gazdaságosságának a kérdése is. A kutatások célja a belvízöblözetek gazdaságilag hatékony kiépítési mértékének megállapítása a mindennapi gyakorlatban alkalmazható módszer kialakítása. A VITUKi által végzett kutatások olyan eljárás kidolgozására irányulnak, mely a belvízrendezés hatékonyságát közvetlenül a területen működő üzemek eredményeiből vezeti le.

A síkvidéki vízrendezés gazdasági hatékonyságára vonatkozóan végzett számítások szerint a vízrendezési létesítmények segítségével elhárított mező- gazdasági és egyéb károk, valamint a visszatartott vizek hasznosításával elérhető terméstöbblet értéke jóval felülmúlja a belvízrendezés amortizációval számított évi költségeit. A vízrendezés tehát igen gazdaságos műveletnek mondható.

2.54 A vízrendezés és a műszaki technológia

Korunkban a vízrendezések nagyarányú fejlesztése csak korszerű építési technológiával és intenzív gépesítéssel végezhető. A nagyobb földmunkákat már csaknem kizárólag gépekkel végzik. A műtárgyak építésénél a korszerű építési technológiát alkalmazzák.

Nincs még megoldva a kisebb csatornák karbantartásának gépesítése. Ezeket legnagyobb részben még ma is kézi erővel végzik. A különféle munka442