Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

alumíniumkohászatban értek el. Ennek eredménye a szennyvizek mennyiségének csökkenésében is jelentkezik.

6.3 Ipari vízforgalom változásai

Az ipari vízforgalom az 1950. évi 980 millió m3/évről 1970-re ötszörösére, 4950 millió m3/évre növekedett. Az ipari termelés ugyanakkor 5,1-szeresen fejlődött, tehát jól érzékelhető a termelés és vízigényesség közötti összefüggés. A vízforgalmon belül az ipar

hűtővízként 84%-ot,

technológia vízként 12%-ot,

egyéb célra 4%-ot használ.

Tekintettel arra, hogy a vízhasználati célok szerint más-más vízminőségre van szükség (8, 4.4), a frissvíz és az újrahasznált víz jelentős részét az iparnak tisztítania kell. Ennek mennyisége 1950-hez képest lényegesen változott, mert egyrészt régebben a vízkészletek még kevésbé voltak szennyezettek, másrészt a korszerűbb technológiák, a fokozott vízújrahasználatok miatt jobb minőségű vízre van szükség, továbbá a már használt víz nagyobb tömegű, ismételt kezelése indokolt. Míg 1950-ben a vízforgalomban részt vett víz alig 40%-át tisztították, 1970-ben már 52%-át tisztították. A frissvíz kezelésére ugyanebben az időszakban 30, illetve 42%-ban volt szükség.

Annak jellemzésére, hogy az ipari termékek előállításához mennyire fontos nyersanyag és segédanyag a víz, a legvízigényesebb iparágak fajlagos termelési vízszükségletét az alábbi táblázatban mutatjuk ki.

46. táblázat

Iparág

Fajlagos vízigényesség (m3/1000 Ft)

Villamosenergia-ipar

220,0

Szerves és szervetlen ipar

45,3

Papíripar

39,1

Cukoripar

18,1

Söripar

15,2

Vaskohászat

11,0

Ásvány- és szikvízgyártás

9,5

Szesz- és keményítőipar

9,5

Kőolajfeldolgozó-ipar

7,5

Rostkikészítőipar

6,8

Gyógyszeripar

6,0

Gumi- és műanyagfeldolgozó-ipar

5,5

Ta rtósítóipar

5,1

Alumíniumkohászat

4,2

397