Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

bruttó vízfoigalma így az 1950. évi 980 millió m3/évről 1970. évre 4950 millió m3/évre emelkedett.

6.1 Ipari frissvízhasználatok változásai

Az ipari üzemek frissvizüket zömmel saját vízmüveik útján — túlnyomó- részt felszíni vízkészletből, kisebb mennyiségben felszín alatti vízkészletből termelik, részben közüzemi vízművektől vásárolják, kis töredékét más üzemektől kapják.

A közüzemi ivóvízművektől vásárolt víz mennyisége az 1964-től bevezetett szerződéses vízfogyasztási rendszer következtében a korábbinál lassabban növekedett és ez a tendencia várható a közeljövőben is. Ugyanakkor megnőtt a közüzemi ipari vízművek száma és kapacitása (1950-ben egy üzemelt 14 ezer m3 napi kapacitással, 1970-ben 6 üzemelt 250 ezer m3/nap kapacitással), így lehetővé vált, hogy meglevő üzemek ipari célú vízigényükéi részben ezektől a vízművektől elégítsék ki, illetve az új üzemek ezekhez kapcsolódjanak (84. ábra).

Az ipari üzemek egy része még jelenleg is több ivóvizet használ ipari célra, mint ahogy azt a vízminőségi követelmények indokolttá tennék.

Ennek több oka van, így:

— az üzem nem rendelkezik külön ivóvíz- és külön iparivíz-hálózattal,

— nincs az üzem közelében olyan vízkészlet, melyből ipari célú vízigényét kielégíthetné,

— gyártástechnológiájához túlnyomórészt ivóvízminőségű vízre van szüksége (élelmiszeripar, gyógyszeripar), tehát nem lenne részére gazdaságos a különálló vízbeszerzés,

— a régebben kialakult vízellátási módot még az újabb kényszerítő eszközök ellenére sem változtatta meg,

— új üzemek épültek eddig kevésbé iparosodott településeken és a közművesítés fejlődéséhez pénzügyileg is hozzájárultak saját vízellátásuk érdekében.

Az ipar 1970-ben összes frissvízigényének 86%-át felszíni vízkészletből, 14%-át pedig felszín alatti vízkészletből biztosította, ami az 1950. évi helyzethez képest a felszíni vízkészletek fokozott igénybevételét tükrözi. A növekvő igények miatt ez érthető, vízkészletgazdálkodásilag pedig indokolt, mert főleg a hűtővizeknél kisebbek a vízminőségi követelmények és a jobb minőségű rétegvizeket elsősorban a lakosság vízellátása részére kell biztosítani.

Az üzemek 1970-ben a termelésükhöz szükséges frissvízmennyiség 91 százalékát saját víztermelő berendezéseik révén biztosították, míg 9%-át köz389