Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás
Az evaporatív hűtés során a hűtendő közeg csövön belül folyik, míg az ennek lehűtésére szolgáló hűtővizet a csövön kívül folyatjuk le, ugyanakkor pedig a víz irányával ellentétesen mozgó levegő a lecsorgó vizet visszahűti. A keresztbordás léghűtéses hőcserélők hűtőközege a levegő. A termékhűtésre direkt alkalmas VASHIDAL bordás csövekből összeállított léghűtők szívott, illetve nyomott üzemű léghűtéses elrendezéssel végezhetik el feladatukat. A permetező hűtésnél a hűtést a permetezés alkalmával elpárologtatott víz párolgási hője végzi. A vízveszteség tekintélyes, mert 5—6 °C-os hűtés eléréséhez a víz kb. 1%-ának elpárologtatósa szükséges. Ennél nagyobb a fröcskölési veszteség, elérheti a 10%-ot is. A visszahűtő rendszereknél az elpárolgó vízben oldott állapotban levő sók visszamaradnak, a rendszer feldúsul, a víz keménysége megnő, így időnként lebocsátásra van szükség. Annak ellenére, hogy a vízigény átlagban 6—6,3 m3/ó/MW-ra tehető, helyes üzemi vízgazdálkodás esetén a vízkészlet részére ennek a mennyiségnek a túlnyomó része nem vész el, mert salak- és pernyeszállításra újból használható (soros vízhasználat). Hazai visszahűtéses rendszerű erőműveinknél a vízveszteség mintegy 3%-os, az újaknál ennél kevesebb. Nagyobb a veszteség a csúcserőműveknél, mert a leállások és az újabb indítások fokozott vízveszteséget jelentenek. Kazántápvizekkel való gazdálkodás A kázántápvizek minősége erősen befolyásolja a vízveszteséget, mert a rendszerbe jutó és távozó sómennyiség egyensúlyát az ún. kazánlebocsátási veszteséggel lehet megtartani. A korszerű, nagynyomású hőerőművekben a kazánlelúgozás a kazán gőztermelésének 0,5%-a alatt van. Ugyanakkor kisnyomású, régebbi és kellő vízelőkészítő berendezéssel nem rendelkező erőműben a lebocsátási veszteség elérheti a 2—3%-ot. Helyes üzemi víz- gazdálkodás esetén a lebocsátott vízmennyiség pernye és salak eltávolításra felhasználható. Hőszolgáltató erőművekben, melyek a gőzt ipari, vagy fűtési célra közvetlenül szolgáltatják, különösen figyelemmel kell kísérni a visz- sza nem adott gőzcsapadék mennyiségét és a visszaadott gőzcsapadék minőségét. Mindkét esetben a vízveszteség jelentékenyen megnő. Oldószervizekkel való gazdálkodás Amennyiben az oldóvizet az előállított anyag kivonására használják, a felhasználandó víz mennyiségét a kivonandó anyag vízoldhatósági mértéke szabja meg. Lehetőleg a kivonandó teljes anyagmennyiséget kell oldatba 377 24*
