Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás
A hűtővizek használata során megkülönböztetünk frissvízhűtést és visz- szaforgatást. Frissvízhűtés a legnagyobb vízhasználó villamosenergia-ipar- ban csak ott lehetséges, ahol kellő mennyiségű felszíni vízkészlet rendelkezésre áll, itt is határt szabhat azonban a kibocsátott és felmelegedett hűtővíz hőmérséklete, továbbá a befogadó mértékadó vízhozama és a hűtővíz mennyisége közötti arány (hígulás). A többi iparágban szükséges hűtővizsgálatok során a minimálisra kívánatos a frissvízhasználatot csökkenteni. Tekintettel arra, hogy a frissvízhűtésű kondenzációs erőművek igénylik a legtöbb frissvizet, ugyanakkor a hőlépcsőfok, tehát a kibocsátott használt víz (8—10 °C-os) hőfokemelkedése és a készletveszteség a legkisebb, az alábbi 45. táblázatban feltüntetjük a fajlagos vízigény megoszlását. 45. táblázat A vízveszteség forrása Vízigény m3/óra/MW-ban Hőkörfolyamat 0,1—0,2 Kondenzátor hűtés 180—250 Generátor körléghűtőjében hűtés 3—4 Turbina olajhűtő hűtés 2—3 Egyéb hűtés (csapágyak stb.) 3—4 Hidraulikus salak- és pernyeeltávolítás 5—30 Szociális jellegű vízveszteség 0,05 A felmelegedett hűtővizek visszaforgatása során szükséges visszahűtést hűtőtavakban, hűtőtornyokban, permetező medencékben, hűtőkutakban és zárt rendszerű visszahűtéssel végezhetik. A visszahűtéskor a lehűtendő vizet a környezet levegőjével közvetlenül hozzák érintkezésbe és a hűtővíz többlethője konvekció (hőátadás), hősugárzás és párolgás útján távozik. A hűtőtavas rendszert ott alkalmazzák, ahol egyrészt a frissvízkészlet nem teszi lehetővé a frissvízhütést, azaz a változó természetes vízkészletek visszatartása és tározása szükséges, másrészt a vízhűtéshez kellő nagyságú terület áll rendelkezésre. Az élő szervezetek (algák, moszatok) a meleg vízben elszaporodhatnak és eltávolításuk, megsemmisítésük külön problémát jelent. Számolni kell a tófelülettel összefüggő, valamint az altalajon át jelentkező szivárgási veszteségek pótlásával is. A hűtőtornyos rendszer csörgedező és csepegő rendszerű, a levegő árarplása szerint pedig a) atmoszférikus szellőzésű, b) természetes léghuzattal rendelkező és c) mesterséges léghuzatú (ventillátoros) lehetséges. 24 A vízgazdálkodás fejlődése 369
