Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás

A kimosóvizek mennyisége általában függ a kimosandó anyag mennyiségétől, oldhatóságától, szennyezettségétől, a kimosás előírt mértékétől.

Az öblítő-, mosóvízzel a víz lesodró, öblítő hatását hasznosíthatjuk akkor, ha valamely anyag, vagy berendezés felületére rátapadt szennyeződés eltávolítása a feladat.

A gyártási nyersanyagok felületének lemosására példaként említhető a cukorgyártás, amikor a cukorrépára tapadt por, sár, gaz, levél stb. eltávolítását kívánják elérni. Lehetséges azonban a gyártástechnológiai fázis közben is mosás, pl. a pác, illetve galvanizáló oldatnak a fémfelületekről szükséges leöblítése.

Szállításra, tárolásra, csomagolásra használt kellékek, tárgyak felületének lemosása főleg az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban használatos (pl. tejesüveg, sörösüveg, kanna, vödör, hordó, ampulla stb.). Az öblítő-mosóvíz iránti mennyiségi igény aránylag jelentős, mivel nemcsak a víz lazító, áztató és öblítő hatását veszik igénybe, hanem a víz gyors áramlásával együttjáró felszakító és magával ragadó tulajdonságát is. A hatásosságot gyakran a víz hőfokának emelésével, a víznyomás növelésével, esetleg fertőtlenítőanyagok hozzáadásával is igyekeznek növelni.

A víz áztató hatását ott veszik igénybe, ahol a nyersanyagot vízfelvétele útján tudják csak gyártásra alkalmassá tenni. A víz ilyenkor egyrészt kioldja a sejtközi anyagot (fehérjék, pektinek, enyvek, poliszacharidok stb.), másrészt a sejtek vizet felvéve megduzzadnak, az anyag megpuhul és így válik ipari feldolgozásra alkalmassá. Ilyen célra használják a vizet pl. a kender- és len- áztatásnál, a bőrök puhításánál.

Egyes ipari nyersanyagok vízfelvétel útján válnak jobban megdolgozha- tóvá, formálhatókká, képlékennyé. A képlékenyítő víz leggyakoribb alkalmazási területe az égetett agyagipar, tűzálló-anyagipar, porcelángyártás, téglagyártás.

Táptalajként a vizet a gyógyszergyártási, gyógyászati kutatás területén, erjesztési folyamatoknál használják. A víz ilyenkor az iparilag hasznosítható mikroorganizmusok, élő szervezetek részére biztosítja az életfeltételükhöz szükséges közeget (pl. antibiotikumok gyártása, erjesztési feladatok).

A szállító- és úsztatóvizeket:

— termelési nyersanyagok szállítására,

— termelés során keletkezett káros melléktermékek, meddő anyagok szállítására,

— termelés következtében keletkezett üregek, légrétegek kitöltésére szolgáló segédanyagok továbbítására,

362