Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 8. Szakváry Jenő: Ipari vízellátás, csatornázás
«A táblázatban feltüntetett értékek a településekről származó összes (lakosság, intézmény, ipar) közcsatornán keresztül levezetett szennyvizek meny- nyiségét magukban foglalják. 8. IPARI VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS Az ember egészségügyi, élelmezési, ruházkodási, közlekedési, hírközlési, pihenési, szórakozási stb. igényeinek kielégítéséhez az ipari termékek nagy számára van szükség. Ezeknek a termékeknek előállítása közben az ipari termelőmunka nagy vízmennyiségeket hasznosít. A természetben található nyersanyagok feltárása és kitermelése, valamint ezeknek, továbbá a mezőgazdaság és erdészet termelvényeinek feldolgozása közben vizet használnak: — a termelőberendezések, gépek, termékek hűtéséhez, — a termékek alapanyagainak mosásához, osztályozásához, szállításához, áztatásához, — a termékek alapanyagaként (pl. a konzervgyártásnál, szérumgyát- tásnál stb.). 1. Az ipari termelőmunka általános fejlődése Az ipari termelőmunka vízigényességének okait az ipar termelési módszereinek fejlődéstörténetében kell keresni. Az ipari tevékenység kialakulását és fejlődését vizsgáló gazdaságtörténet az ipari termelés négy alapformáját különbözteti meg: háziipar, kézműipar, manufaktúra és gyáripar. A háziipar keretein belül a mezőgazdasággal foglalkozó családtagok saját szükségletük kielégítését szolgáló termékeket állítanak elő. A kézműipar kis üzemekben piacra termelő, szakképzettséghez kötött tevékenység. A manufaktúra a kézműipar olyan fejlettebb formája, amely egy nagyobb üzemegységen belül több iparos együttműködésének lehetőségét biztosítja. A gyáripar már nagy üzemekben, gépesített munkával állítja elő termékeit. Az egyes ipari termelési formák egymás mellett alakultak ki anélkül, hogy egymást felváltották volna. A fejlődéstörténet különböző időszakaiban azonban más-más termelési forma alkotja az ipari tevékenység nagyobbik hányadát. A háziipar és a kézműipar műhelyei, valamint a manufakturális ipargyakorlás szétszórtan települt üzemegységei a mainál lényegesen kisebb meny- nyiségben állították elő termékeiket. így ezek a termelési módszerek nem 345
