Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 7. Illés György: Vízellátás, csatornázás
Az előzetes vizsgálatok és költségelemzések alapján az ismertetett fejlesztési célkitűzések megvalósításához (pótlásokkal együtt) több tíz milliárd Ft beruházás szükséges. 2. A települések csatornázása 2.1 A csatornázás fogalma és jelentősége Csatornázáson a településeken keletkező házi (intézményi és ipari) szennyvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását és elhelyezését értjük. Tá- gabb értelemben a csatornázás fogalomkörébe tartozik a települések belterületére esett, vagy ide jutó csapadékvizek eltávolítása is. A települések fejlődésének különböző fázisaiban a háztartásokban keletkező szennyezeti vizek elhelyezésének, kezelésének különböző technikai megoldásai (fokozatai) vannak a legegyszerűbb eljárástól a korszerű csatornázásig. E helyen a házi szennyvízgyűjtő és megsemmisítő berendezéseket, valamint egyes intézmények saját szennyvízkezelő berendezéseit nem tárgyaljuk. Az elvezetendő szennyvízen a háztartásban, az iparban és az intézményekben felhasznált, minőségében megváltoztatott, a környezetre káros vizeket értjük, amelyek a természetes vízháztartásba való visszavezetés előtt tisztítást igényelnek, hogy a környezetben kárt ne okozzanak. A vízművek és a csatornázási művek kapcsolata rendkívül szoros. Az egyik mű tiszta vizet szállít, a másik az elszennyezett vizeket gyűjti össze és megfelelő tisztítás után juttatja vissza a természetes vízháztartásba. A települések vízellátó és csatornázási műve tulajdonképpen ,,mesterséges hidrológiai láncot" képez. E zárt hidrológiai lánc egyik végén, a vízkivétel helyén, óvni kell a vizet a környezet szennyezésétől, a másik végén biztosítani kell, hogy a termelt víz ne szennyezze a környezetet. A csatornázás lényegesen hátrányosabb helyzetben van a vízellátásnál, mert amíg a vízellátás az aktív tevékenység, a háztartásokban a fogyasztóknak belőle közvetlen, a mindennapi életet szolgáló haszna van, addig a csatornaművek — bár óriási beruházást igényelnek — a lakosság szempontjából passzív rendeltetésűek. Szerepük az egyre sűrűbben beépülő területek és a magasabb higiéniai követelmények miatt megnő egyre nagyobb jelentőségük. A csatornázás jelentőségét a katasztrófaesetek bizonyítják. Pl. mikor Berlinben a várost ért súlyos bombatámadások során megsérült a csatornahálózat a szennyvizek elvezetésének akadálya miatt ugrásszerűen megnövekedett a 332
