Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 5. Dr. Kertai Ede: Vízerőhasznosítás
3.34 A fejlesztés feladatai A víziutak fejlesztése sokmilliárdos beruházást igényel, amelynek mintegy 20%-a fordítandó a kikötőkre. Új kikötők létesítése mellett mindenekelőtt a meglévő kikötők korszerűsítése, a rakodás gépesítése a feladat. Jelentős fejlesztés várható Budapest északi és déli kikötőiben. A Vaskapu kiépítésével, majd a Rajna—Majna—Duna víziót befejezésével lényegesen megnő a Nemzeti- és Szabad Kikötő jelentősége. Fejlesztésére már készültek tervek. Kikötőket igényel hajóépítő- és javítóiparunk célszerű és gazdaságos elhelyezése is. A Balatonon is főfeladat a meglévő kikötők korszerűsítése. Új kikötők építését tervezik Fonyódon és Balatonlellén. Növelni kell a sportkikötők számát. A teherforgalmat a személyforgalomtól el kell választani. 5. VÍZIERÖHASZNOSÍTÁS 1. A vízerőhasznosítás feladata és eszközei A víz — amellett, hogy az élet egyik elengedhetetlen feltétele — a termelésnek is fontos tényezője a mezőgazdaságban, az iparban és a közlekedésben is. Az ipari jellegű hasznosítás egyike a vízerőhasznosítás, ami az energiatermelés során a vizet felhasználja, de el nem fogyasztja és a minőségét sem változtatja meg. A vízerőhasznosítás feladata a vízben rejlő helyzeti energia hasznosítása azáltal, hogy azt villamosenergiává alakítja át. A víz a Nap sugárzása által fenntartott földi körforgása révén soha ki nem merülő, mindig megújuló energiaforrás. Ezt az energiaforrást vízerőművek segítségével hasznosítják. A vízerőművek lehetnek kis- és nagyesésűek, tározásosak és tározás nélküliek. Különleges típusuk a szivattyús energiatározó. Ez nem is igazi vízerőmű, mert az energiát nem termeli, csak átalakítja. Feladata, hogy az együttműködő energiarendszer fel nem használt energiája segítségével vizet szivattyúzzon egy magaslati tározóba, majd a nagyterhelésű időszakban a vizet visszaengedve megint villamosenergiát tápláljon a hálózatba. A vízerő hasznosítása lehet önálló, de műszaki és gazdasági okok miatt egyre inkább összekapcsolják más vízhasznosításokkal. Az ilyen ón. többcélú vízgazdálkodási létesítményekkel a különböző igényeket gazdaságosabban lehet kielégíteni. 277
