Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők

ontó/ sütés a lall vvaaztusvlziszobályozás — tervezett

gítéségével 677 km hosszú szakaszon 1500 tonnás hajók számára teszi majd lehetővé a hajózást, a nemzetközi víziótokra a IV. kategória szerint előírt méretekkel.

A Majna—Bamberg közötti szakasz már 1962 óta üzemben van. A Bamberg—Nürnberg közötti szakasz 1970-re készült el. Ezután kerül majd sorra a legnehezebb szakasz kiépítése Nürnberg és Regensburg között.

A víziót létesítésével egyidejűleg 60 vizierőmóvet is építenek, amelyex együttesen évi 3,3 milliárd kWh energiát szolgáltatnak majd. Ezek közül 40 vízierőmű már üzemel. Ezek évi energiatermelése 1,7 milliárd kWh.

2.22 A Duna—Odera—Elba-csatorna

Csehszlovákiában 1960 óta foglalkoznak a Duna—Odera—Elba-csatorna tervezésével. A kereken 500 km hosszó csatorna három hajózható folyót kötne össze és megteremtené a kapcsolatot az Északi-, a Balti- és a Fekete-tenger között. A tervezett csatornának három ága van: a dunai, a morvái és az elbai. A dunai-ág a Wolfsthal-i tervezett vízierőmű bögéjéből indul. Hossza 209 km. Prerov-nál ketté ágazik. Az oderai ág hossza Csehszlovákiában 70 km, Lengyelországban 49 km. Az Elbához vezető ág hossza 160 km. A csatornarészben a természetes medreket használja fel. A magasságkülönbségek leküzdésére több mint 30 vízlépcsőt terveztek.

253