Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 4. Dr. Kertai Ede: Víziutak és kikötők

54. ábra. Európa viziúthálózata a tervezett összeköttetésekkel

A víziközlekedés két nagy csoportja: a tengeri közlekedés és a belvízi közlekedés. Vannak hajók — mint például a Duna—tengerjáró hajók — amelyek alkalmasak a folyami és a tengeri közlekedésre. Magyarország számára a belvízi és a folyam—tengerjáró hajózásnak van jelentősége.

2. Európa víziútjai

2.1 A jelenlegi víziút-hálózat

Európának fejlett víziút-hálózata van. A 131 000 km hosszú víziút-hálózat azonban ma még nem egységes. A víziutak szempontjából Európa három övezetre osztható.

1. Az első övezetbe tartoznak a Skandináv államok (Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia), a brit szigetek országai (Anglia, Skócia, Írország, Wales) és Dél-Európa országai (Portugália, Spanyolország, Dél-Franciaor- szág és Olaszország). Ezekben az országokban vagy egyáltalán nincs belvízi hajóúthálózat, vagy — mint pl. a Rhone és a Pá — a nagyhajózás szempontjából gyakorlatilag el vannak szigetelve más jelentős víziutaktól.

2. A második övezetbe Európa középső részének víziútjai tartoznak. Ennek a területnek legjelentősebb víziútjai: a Rajna és mellékfolyói (Mosel, Majna, Neckar), a belga, holland, német folyók és csatornák a Szajnától az

250