Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
A Kettős- és Hármas-Körös mederátmetszésekkel való egységes szabályozása 1847-ben indult meg és 1890-ben fejeződött be. összesen 54 mederátvágás készült, a folyót két oldalról betöltésezték, a töltések védelmére pedig 16 helyen partbiztosítás épült, összesen 8 km hosszban. A felszabadulás után 9 partvédőmű került kivitelre, összesen 5 km hosszban. A Körös-völgyi öntözés és hajózás érdekében a Hármas-Körös 5 fkm szelvényében 1907-ben a bökényi, a 48 fkm szelvényben pedig 1937—42-ben a békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip épült meg. Ezek hatására 130 km hosszban vált hajózhatóvá a Körösök csatornázott szakasza. Az 1940-es években Békésnél a Kettős-Körös jobbpartján téli menhely, balpartján kikötő épült. A Kettős-Körösön Békés felett öntözési célból 1968-ban duzzasztómű épült. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna teljes hossza 163 km, kétoldalt betöl- íésezett, az alsó 25 km hosszú szakaszát folyónak minősítették. A körösi árvizek kizárása céljából a századfordulóban a torkolatnál háromnyílású táblás zsilip épült, majd 1940—42-ben a zsilip mellé a főcsatornába való behajózás lehetőségének megteremtésére 12 m nyílásszélességű árvízkapu létesült. A kétszárnyú támkapuk lezárásával a körösi árvizek a csatornából kiereszthetők. A békésszentandrási duzzasztás hatása Túrkevéig érvényesül, a főcsatorna azonban csak Mezőtúrig hajózható. A fenntartási munkákon kívül szabályozást nem igényel. 3.27 A Maros szabályozása A Maros teljes hossza 754 km, ebből az 50 km-es torkolati szakasz magyar. A Maros folyószabályozási munkái a múltszázad második felében indultak meg. A folyó 191 km hosszú, síkvidéki szakaszát 27 átvágással 121 km-re csökkentették, melyből hazánk területére 13 átvágás esik. Az átvágásokkal egyidejűleg kétoldali töltést építettek. összefüggő középvizi szabályozást a közös határszakaszon eddig még nem végeztek. Itt a folyó teljesen elfajult állapotú, elszélesedett, sok zátonnyal tagolt, vízijárművel nem járható. Az alsó, 29 km-es magyar szakaszon már tervszerű mederrendezési munkák folytak, s ezek hatására a meder beágyazódott, a medervándorlás lényegesen lecsökkent, s a meder közép242
