Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)
IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 3. Szappanos Zoltán: Folyók és tavak szabályozása
A Sajó átfogó szabályozására még nem került sor. Túlfejlett kanyarulatainak kiiktatására eddig csupán 4 átmetszés készült. A folyómenti községi belsőségek, árvízvédelmi töltések, utak, valamint hidak védelmére szám- szerint mintegy 45 partvédőmű épült ugyan és folyt néhány mederrendezési munka is, összesen kb. 30 km hosszban, de a Sajó magyar szakasza még jelentős mértékű szabályozásra szorul. A Hernádon a folyószabályozási munkák 1910-ben indultak meg. Azóta összesen 10 átvágás készült, s mintegy 20 helyen létesítettek partbiztosítást, elsősorban belsőségek, árvízvédelmi töltések védelmére mintegy 22 km hosszban. A felszabadulás óta eltelt idő alatt mederátvágás három helyen készült, mederrendezési munkát 8 folyószakaszon, összesen 7,5 km hosszban végeztek 20 helyen — 8 km hosszban — pedig partvédőművet, illetve vezetőművet építettek. A folyóba duzzasztóműveket építettek — a hernádszurdokit, a gibártit, a dobszait és a bocsit — öntözés, illetve vízienergiatermelés céljából. A jövő feladata — a Sajóhoz hasonlóan — egységes, átfogó tervek alapján való, teljes értékű folyószabályozás. 3.25 A Zagyva szabályozása Hossza 179 km. A Sió és a Marcal mellett ez a harmadik olyan folyónk, amely teljes hosszában magyar területen folyik. Átmetszésekkel való szabályozását befejezték és kétoldali betöltésezése is elkészült. Egyes szakaszain partvédáműveket építettek, de néhány helyen — főként belsőségi szakaszokon — szükség lesz még partvédőművek építésére. 3.26 A Körösök és a Berettyó szabályozása a) A Fehér Körös szabályozása A Fehér Körös hossza 236 km, ebből a magyar szakasz 10 km, melynek medre jól beágyazott. 1833-ban elkezdett szabályozása során összesen 60 elfajult kanyarulatát vágták át, két oldalát betöltésezték és számos helyen partvédőmű épült. A szabályozás hatására az árhullámok levonulása meggyorsult. Az 1900-as években tűsgát épült Gyula térségében, amelyet 1969-ben a békési duzzasztó megépítése után üzemen kívül helyeztek. 1945 után a Fehér-Körös magyar szakaszán folyószabályozási művek építésére nem került sor. További szabályozására nincs szükség. 239
