Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

IV. A vízgazdálkodás szakágazati története - 2. Törőcsik Gyula: Árvízvédelem

39. kép. A gátak koronáján a közlekedés nem mindig biztonságos

Az egyes méreteket a stabilitáson kívül egyéb követelmények (pl. a korona szélességét közlekedési, a töltésrézsűk hajlását gazdasági hasznosítás és fenntartás) is meghatározzák, de ezeket és a töltés magasságán kívül a töltésalakot és a töltésméreteket úgy kell megállapítani, hogy a beépítendő anyagok mellett a szivárgási stabilitás biztosított legyen.

A töltés tervezését — kialakítását, méreteinek megállapítását és az építési módszer meghatározását — a biztonság és gazdaságosság figyelembevételével két szempont szerint kell végezni.

Első szempontként az árvizek romboló hatásának mérlegelésével meg lehet állapítani a töltés testének legcélszerűbb alakját és méreteit. Fő szempontként a töltésen keresztüli szivárgás káros hatását kell kiküszöbölni. Ennél a kérdésnél az árvizek tartóssága is lényeges szerepet játszik. A töltés alakját úgy kell meghatározni — bizonyos szabványméretek szem előtt tartásával is —, hogy a töltés a legnagyobb vízszint magassággal, a hullámverés és a gáton átszivárgó víz eróziójával szemben megfelelő biztonságú legyen. A mentettoldali padkák helyett célszerűbb a töltést az anyag súrlódási szögének és az áramlási nyomásoknak megfelelő enyhe rézsűs alakkal és a víz- felőli részen szivárgásgátló réteg beépítésével megtervezni. Ahol csak lehet,

187