Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

A legutóbbi 10—20 000 év alatt főfolyóinknak a Föld forgása következ­tében nyugatra eltolódó medre fokozatosan eléri mai, jellegzetes É—D-i irá­nyú vonalát, és az éghajlat megváltozása miatt szárazzá vált egykori tenger­fenék sima felületén az uralkodó szelek ÉNy—DK-i irányban húzódó teknők sorát vájják ki. Ebben az időszakban jelenik meg hazánk területén az ember. Az Alföld így kialakult felszínén, határozott esés hiányában bizonytala­nul kanyarodva kerestek utat a folyók. Időnként kiáradó vizük is táplálta a számtalan kisebb-nagyobb teknőben kialakult mocsarakat. 1.5 Éghajlat Az éghajlatot csak egyes elemeinek leírásával tudjuk jellemezni. Vegyük őket sorra. 1.51 A csapadék A csapadék évi mennyisége általánosságban a tengerszint feletti ma­gassággal növekszik és a tengerektől mért távolsággal csökken. Az első sza­bályból következik, hogy az évi csapadékelosztást szemléltető térkép (16. áb­ra) a domborzati térképre emlékeztet. Az Alpok évi 2000 mm-nél nagyobb 102

Next

/
Thumbnails
Contents