Nagy László (szerk.): A vízgazdálkodás fejlődése (TIT, Budapest, 1970)

III. Dr. Lászlóffy Woldemár: Magyarország vízviszonyai

A legutóbbi 10—20 000 év alatt főfolyóinknak a Föld forgása következtében nyugatra eltolódó medre fokozatosan eléri mai, jellegzetes É—D-i irányú vonalát, és az éghajlat megváltozása miatt szárazzá vált egykori tengerfenék sima felületén az uralkodó szelek ÉNy—DK-i irányban húzódó teknők sorát vájják ki. Ebben az időszakban jelenik meg hazánk területén az ember.

Az Alföld így kialakult felszínén, határozott esés hiányában bizonytalanul kanyarodva kerestek utat a folyók. Időnként kiáradó vizük is táplálta a számtalan kisebb-nagyobb teknőben kialakult mocsarakat.

1.5 Éghajlat

Az éghajlatot csak egyes elemeinek leírásával tudjuk jellemezni. Vegyük őket sorra.

1.51 A csapadék

A csapadék évi mennyisége általánosságban a tengerszint feletti magassággal növekszik és a tengerektől mért távolsággal csökken. Az első szabályból következik, hogy az évi csapadékelosztást szemléltető térkép (16. ábra) a domborzati térképre emlékeztet. Az Alpok évi 2000 mm-nél nagyobb

102