Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)

II. Műszerek és berendezések a vízépítési műtárgyak vizsgálatához

e) a nyomást többnyire elektromos mennyiségekké (ellenállás, impulzus, kapacitás) alakító és azt továbbító távjelző manométer vagy differenciál manométer.

A nyomásmérőket a vízépítésben alkalmazzák:

1. csővezetékben uralkodó nyomás kimutatására,

2. csővezetékben vagy nyomás alatti műtárgyrendszerben kialakuló energiaveszteségek (nyomáskülönbségek) meghatározására, illetve mérőberendezésekkel (venturi-cső, mérőperem, mérőkönyök stb.) kapcsolatban, a vízhozam és nyomáskülönbség, mint mérőmagasság közti összefüggés alapján vízhozam mérésre,

3. a műtárgyak alaplemezére ható vagy a földmüvekben ébredő hidrodinamikus nyomás (vagy pórus víznyomás) mérésére (II—2/1—2. ábra).

lezáró kupaká, manométer felszerelt előtt —

r skála középpont ml I (észlelési sík)

manométer átmeneti idom csap

merevítő gtjúrú

^2'vízvezetéki cső

1

tömítés átmeneti idom

II—2/2. ábra. Manométer a hidrodinamikus nyomás észleléséhez Fig. II—2/2. Manometer for the observation of uplift pressure

A II—2/1. ábra baloldalán az az eset látható, midőn a hidrodinamikus nyomás a piezométercsőben marad és a vízszintet a cső peremétől lefelé mérjük (a). A jobboldali ábrán látható esetben a hidrodinamikus nyomás a vízszintet a piezométercső pereme fölé emelné ezért csak manométerrel mérhető. A manométer a leolvasási szint fölötti m nyomást méri.

Az ipar különféle kivitelben, nagyságban és különböző méréshatárral készít rugós manométer eket. Hibájuk, hogy általában rövid használat után rugó állandójuk megváltozik és így újra kellene őket hitelesíteni. Szabatos

59