Muszkalay László: Vízépítési műtárgyak vizsgálata (VITUKI, Budapest, 1968)

I. A vízépítési műtárgyak helyszíni vizsgálatának jelentősége

Földlétesítményeknél szóba kerülhet még: 10. a tömörség változásának és

11. a gátban kialakuló szivárgásvonalnak a megfigyelése. Szivárgó hálózat esetén célszerű: 12. az átszivárgó víz hozamának mérése is.

Az esetenkénti mérések közé tartozik: 13. a rezgésvizsgálat, amelynek feladata elsősorban a veszélyes üzemi állapotok kimutatása.

A felsorolt vizsgálatok közül az abszolút elmozdulásokat majdnem kizárólag előre beépített mérési hálózat segítségével geodéziai módszerekkel (szintezés, háromszögelés, egyenesre mérés) mérik. A 3—9. pont alatti mérésekhez előre beépített mérőberendezések (legalább is „adó”) szükségesek, míg a 13. majdnem kizárólag egyedi mérést jelent. A 3. és 4. pontban szereplő relatív elmozdulásokat ma még többnyire mechanikus úton mérik, de a nyúlások megfigyelésére (amelyekből feszültségekre akarunk következtetni) elektromos elvű műszerek is használatosak. A belső fecsültségeket és hőmérsékletet majdnem kizárólag elektromos elv segítségévei mérik.

A megfigyelések jellege szerint elég nagy eltérés van a beton és föld műtárgyak között, bár a mérési határoktól eltekintve a módszerek többnyire egyformán lennének alkalmazhatók mindkét anyagból épült műtárgyakon. A vizsgálatok egy része ún. anyagvizsgálatokat is megkövetel. (Ezekkel általában nem foglalkozunk.)

15