Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

2. A Duna kialakulása és mederváltozásai

2.3.3. Az_ógleisztocénkori_Ős-Duna

Az ópleisztocén fogalma alatt a günz jeges szakasztól a würmig (újpleisztocénig) terjedő szakaszt értjük, vagyis az alsó- és középső-pleisztocén együttesét (Rónai .A. 1985 p.72.).

A Duna még a günz elején is a brucki kapun át érkezett a Kárpátmedencébe és a Balatonon haladt át. A Pándorfi kavicsos terasz ennek a Dunának üledéke, melynek folytatása Hegyeshalom és Győr között különböző mélységekben fiatalabb kavicsokkal van elboritva (69—91. ábra).

A visegrádi áttörés után a Duna ősi üledéke Győrtől K-re, a Cuha (Bakonyér) patak közelében, Bönyrétalap határában emelkedik ki újra terasz gyanánt a mai térszínből (Sinai hegy, ördögásta hegy).Folytatása K felé ösaknem Mohácsig követhető.

A Banai-hegyen kb. 150 m-es a bábolnai Nyergeshegyen is kb. 150-155 m-es Kisig- mándnár már 170 m-es magasságban fordul elő, még keletebbre a Haraszti-hegyen 182 m-ben, Öreghegyen 193, Gólyahegyen 190, Góbicshegyen 194, a Szabóhegyen és Látó- -hegyen pedig 191 m körüli szinten található (93-94. ábra). A kavicsos-homok vonulat a későbbi denudáció miatt kiprepará- lódott és morfológiai inverzió gyanánt emelkedett ki a környezetéből. A teraszok sorszámozásában V-össel ill. IV-essel jelöljük ezt a szintet és úgy gondoljuk,hogy a günzben ill.mindéiben keletkezett. Sümeghy J. (1955) és (őrá hivatkozva)Pécsi M. (1959 p. 15,16) a felsőpliocén végén a

Kisalföld felszinét 100 m-rel magasabbnak vélte, mint a mai magassága. Erre azonban semmi konkrét adatunk nincs.Inkább az feltételezhető, hogy a Kisalföldet körülvevő környezet emelkedett sokat, miközben a Kisalföld abszolút értelemben is süllyedt.Erre utalnak a mai szintváltozási adatok, a

teraszok anyagának magassági különbségei és a pleisztocén kavicsvastagsági adatok is (69-101. ábra).

A Gerecse É-i lejtőin és a Visegrádi- -szorosban is megtalálhatóka Duna teraszai (101.-ábrasorozat). Az V-ös számmal jelölt terasznál idősebbek (az újabb vizsgálatok alapján) nem dunai eredetűek. Ez is arra vall, hogy a Duna günzben foglalta el mai visegrádi vonalát, mely előzőén talán a Garamnak és vázrendszerének lehetett a völgye. A legidősebb dunai teraszok magasságai ma helyenként a 250 m-es abszolút magasságot is meghaladják. (Lábatlannál 260 m körüli. Rózsahegyen 240 m körüli.)

Visegrád és Budapest közötti szakaszán a pleisztocén Ős-Duna hordalékkúpot épített, de a későbbiek során a hordalékkúpját sokszor újra áthalmozta (102/ 1-38,ábra). Itt egymás mellé kerültek a különböző korú folyóvizi üledékek (szemben a Duna-Tisza- -közének hordalékkúpjával, ahol a különböző korú képződmények egymás fölé települtek) . A kéregmozgások mértékét jól szemléltetik a földtani szelvények (19 -23.ábra) . Később tektonikusán össze is töredezett ez a heterogén hordalékkúp (24. ábra). A Duna-Tisza-közi pleisztocén hordalékkúp Budapest-Kecskemét-Szeged vonalában egy kb. ÉNy-DK-i csapású süllyedék-rendszerben alakult ki, mely már a levanteiben is gyűjtögette a Duna hordalékanyagát. A pleisztocén hordalékkúp vastagsága DK-felé növekedve meghaladja a 600 m-es vastagságot.

Vízföldtani vonatkozásban mind a Kisalföldnek, mind a Duna-Tisza-közének olyan rétegtani és szerkezeti viszonyai vannak, hogy minden kavicsos és homokos rétege áteresztő képességétől függően bő vizadó tulajdonsággal rendelkezik. A Dunával közvetlenül érintkező felszinközeli kavicsos rétegek, nemcsak a csapadékból telítődnek,