Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
22. Összefoglalás
22. ÖSSZEFOGLALÁS Az ismertetett szintézis, mely hazánk felszini vizeinek keletkezését és változásait foglalja össze, lényegesen eltér a hasonló jellegű munkáktól. 22.1. A tanulmány fő jellemzői Egyéni_Ú2_kytatási ___eredméE Y§iSE§_áEüi és csaknem egészében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézetének eredményeit foglalja ösz- sze. Elsősorban szakemberek használatára készült és az IGCP 158-as projekt magyar- országi munkaközösségének fontosabb eredményeit is magába foglalja. í?S5!_^2£áiiJ3G_iEÍ2_iS_32__ v ízrajzot, hanem a földtörténeti és ősviz- rajzi események tárgyalásakor a gazdasági és műszaki szempontokat is szem előtt tartja. Szemléleti_mód2a_dialektikusi Mozgásában, összefüggéseiben és kölcsönhatásaiban vizsgálja és ismerteti hazánk föld- történeti eseményeit. Értékeli a kutatástörténeti előzményeket, ismerteti a felszini vizek alatti terület földtani felépítését és a nagy földtani eseményeket, mint ható tényezőket, majd azok fényében foglalja össze a vízrajz alakulását,a szárazulattá válástól napjainkig , beleértve - természetesen - az emberi beavatkozásokat is. 1 yi_5}édszerek egész sorát alkalmazza az összefügglsek feltárására, az események rekonstruálására, s ezáltal olyan tényekre is fény derül, melyek eddig teljesen ismeretlenek voltak, vagy csak hipotézisek szintjén fordultak elő a szakirodalomban. A módszerek egyrésze a bevezetésben, más része az elért eredményekkel együtt került ismertetésre. Az egyes fejezetek dokjauentálása és szemléltetése céljára bőséges ábra-anyagot, a változásokra vonatkozó táblázatot, ill. számszerű adatot és széleskörű szakirodalmi jegyzéket is tartalmaznak. £_£SG2í®éGX_!=Eá2®énYos_és_mü- i5§!sil9§2éasá2i_yonatkozásban_is_úttörő munkának_sz3miti Szükségszerűen megvannak a hiányosságai is. A jelenlegi szintézis • sem mondható se teljesnek, se "végleges"- nek, hiszen a tudomány állandóan fejlődik. A feltártság mai szintjén a mai feladataink megoldását hivatott segíteni és reméljük, hogy ezt a hivatását be is tudja tölteni. 22-2. Az ősvizrajzi ismeretek gazdasági és tudományos jelentősége Még az emberi társadalom történetének kutatása és összefoglalása sem lehet öncélú, mennyivel inkább a természeti környezet változásának feltárása a társadalom problémáinak megoldását kell,hogy szolgálja. Gazdasági életünknek alapvető feltétele, hogy ismerjük a természeti környezetünk mai helyzetét, mégpedig a változások folyamatában. A felszini vizek alakulásának oknyomozó feltárása és összefoglalása e természeti környezet egyik alapvető elemének történetírását jelenti. Az események "emlékei", vagyis a tavak üledéke, a folyóvizek hordaléka, a felszini és eltemetett domborzati formák, az üledékek térbeli helyzetéből kirajzolódó formák, rétegdőlések, folyóteraszok nemcsak arra valók,hogy bizonyíthassuk velük történetírásunk hitelességét, hanem arra is, hogy jól hasznosítsuk azokat, mert mindezek közvetlenül vagy közvetve beleszólnak a gazdasági életünkbe is. 22.2.1. Az_ősvizrajzi_ismeretek_gazdasági ¥22§!;kozásai Az sohasem volt vitás, hogy a hajdani felszini vizeknek csaknem minden üledéke hasznosítható a gazdasági életünk különböző területein, hiszen akár a mocsarak tőzegére, a tavak agyagjára, mésziszapjá- ra, homokjára, akár a folyók kavicsára»homokjára gondolunk, azonnal tudjuk,hogy azok mind hasznosítható anyagok. Az ősvizrajz történetének ismerete azonban - "első ránézésre" - nem látszik gazdasági vonatkozásban is hasznosnak, pedig ez dérit fényt az üledékek térbeli helyzetére és minőségi eloszlására. Vizbeszerzés szempontjábólpéldául nem mindegy, ha egy ősi folyó kavicsos, homokos üledékéről az derül ki, hogy bő csapadékú terület felől lejt-e a szárazabb felé, vagy ellenkező irányban, hiszen annak vizutánpótlása nagyon lényeges. Az sem mindegy, hogy milyen környezettel érintkezik az a folyóvízi üledéksáv, milyen más rétegekkel van kommunikációs kölcsönhatásban; vizvezető, víztároló rétegekkel érint- kezik-e, vagy vízzáró közegbe van beágyazódva. Az ősvizrajzi események ismerete az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek feltárására is jó alapokat ad, hiszen a felszín közelében lévő vizadó rétegek csőkú- tas öntözést tesznek lehetővé. Gondolatot ébreszt bizonyos régi vízhasznosítás felújítására is (pl. a Csörsz-árok öntözésre való hasznosításával is érdemes lenne foglalkozni) . A folyóvízi kavics és homok egyébként elsőrendű építőipari nyersanyag. Feltárásának gazdaságossága sokban függ a föld- történeti múlt ismeretétől. Az árvizek elleni védekezésben is nagy szerepet játszik az ősvizrajzi események ismerete, hiszen ezáltal lehet megállapítani az árvédelmi töltések altalajában rejtőző veszélyes pontokat ill. szakaszokat (Mike K. 1983) és lehet megtenni a megfe- lelő műszaki intézkedéseket. Szabályozott folyóink: ugyanis ma töltések közé vannak szorítva, így az árhullámok magasabbra szöknek, mint a töltések nélküli hajdani folyók árhullámai. A nagy 693 r
