Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

21. A Maros kialakulása és változása

39 . táblázat

A kanyarok jellege és a paraméterek átlagértékei Nagylak és Szeged Között.

1 V

b O 9 s z

(L>

Jelleg

Db

km

*.

átlag

(m)

Húrhoss/.

(H)

(m)

L H

Középponti

szög

(fok)

Amolitudó

(m)

Sugár

(R)

(m)

Egyenes

10

11,100

22

1110

1110

1.00

0

Alkanyar

15

12,600

25

846

833

1.02

28

57

1729

Fejletlen kanyar

5

5,250

11

1050

998

1.05

47

134

1254

, 0—10 fkm

6

4.510

9

752

677

1.11

75

148

578

Fejlett J 10--20

kanyar j 10^ 20 "

6

6.840

14

1140

»75

1,17

85

261

755

' 40—50 „

4

8.210

16

2052

1645

1.25

111

520

1020

Túlfejlett kanyar

1

1.500

3

1500

1075

1,40

140

460

570

47

50,100

100

szakaszra bontva, nagyon eltérő módon jelentkeznek.

A paraméterek átlagértékeinek alakulása mind a hossz, mind pedig a kanyarok fejlettsége szerint igen egységes és jól értelmezhető képet mutat.

A fejlett kanyarok paraméterei a hossz mentén lefelé egyértelműen csökkennek. Az Ívhossz, húrhossz, középponti szög, amplitúdó és sugár átlagértékei általában egymással is jó összhangban vannak és a vonaltervek kialakításához jó alapot adnak. A 0-20 fkm közötti szakaszon az 578 és 755 m-es sugarak pontosan megfelelnek az eddigi gyakorlatban alkalmazott 500-800 m-es sugaraknak, ugyanakkor határozottan rámutatnak a 10 fkm körül lévő, korábban már emlitett jellegváltozásra.

A kanyarok száma a paraméterek részletesebb statisztikai vizsgálatához (gyakoriság, tartósság stb.) nem elegendő, igy az átlagértékektől való helyi eltérések mértékét csak tapasztalati utón, illetve a (főként pénzügyi és kiviteli) lehetőségeket mérlegelve lehet meghatározni.

IRODALOM

Atlasul secárii rlurilor din Románia,1974r lnstitutul.de Meteorologie si Hidrolo- gie, Bukarest.

Bazinul Hidrografic al Rlului Mure?.—Monografie Hidrologicä.

1963s Studii de Hidrologie VI - Inst, de Studi ?i Cercetári Hidrotechnice. — Bukarest.(VIZDOK Fc 443).

Bányai J., 1940: A Maros és az Olt eredete? Erdélyi Muzeum, 45. kötet.

Bendefy L., 1965: Adatok a pannóniai masz- szivum belső szerkezetének ismeretéhezv Földrajzi Közlemények 92. 4. Budapest.

Bendefy L., 1951: Kéregszerkezetek és hid- rográfia.—Hidrológiai Közlöny, Budapest .

Bendefy L., 1975: Tektonikai hatások a Maros mederalakulásában.—Vízrajzi Atlasz- -sorozat 19.

Berde B.. Váradv A.. 1934: Erdélyi monográf ia.— Szatmárnémeti.

Bogárdl J.. 1974: Vízfolyások hordalékszál- litása.—Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bulla B., 1943: A Gyergyói-medence és a felső Maros-völgy kialakulása.—Földtani Közlöny 73. 10-12. Budapest.

Csiky G. , 1959: Az Erdélyi medence földtani képe.—Földtani Közlöny, Budapest.

Diaconu, G. (szerk.) 1971): Riurile Románi- ei.—Monografie Hidrologicä, Inst, de Meteorologie si Hidrologie, Bucure?t.

Fekete Zs. , 1883: Magyarország vizi múltjának és vizépitkezésének történelme a magyarok beköltözéséig.— Századok »Budapest.

Ficheux R. . 1937: A Bihar hegység völgyeiben található teraszok adatai-Bukarest.

Fodor F.. 1936: Erdély földrajza,—Budapest.

Gazdag L., 1963: A Maros régi vízfolyásai és elhagyott folyammedrei az Alföldönr- ELTE doktori disszertáció, Budapest.

Gazdag L., 1964: A Száraz-ér vízrendszere— Földrajzi Értesítő, Budapest.

Gedeonné Raieczky M.. 1971: A mindszenti és csongrádi kutatófúrások mikrominero- lógiai vizsgálata.—MAFI Évi lelentés. Budapest.

Gillyén E. , 1912: A Maros szabályozásáról-^ Vizügyi Közlemények, Budapest.

Herbich F., 1878: A Székelyföld földtani és őslénytani leírása— MÁFI Évkönyv 5.2. Budapest.

Inkey B. , 1889: Az Erdélyi Havasok az Olt- -szorostól a Vaskapuig.—Természettudományi Értesítő 19. 1. Budapest.

Ihrig D.(szerk.) 1971: Tiszavölgyi árviz 1970rVizügyi Közlemények, Budapest.

Ihrig D. (szerk.) 1973: A magyar vizszabá- lyozás története.—VIZDOK, Budapest .

691