Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

248/q.ábra (Jelmagyarázat a 248/c. ábránál) újonnan elfoglalt visegrádi vonalán át Mo- nor-Cegléd felől érkezett a Tiszántúlra, Öcsöd-Kunszentmárton táján harántolta a mai Köröst, majd Szentes-Mindszent felé hagyta el a területet (2 48/f.ábra, Sz.I. je­lű fúrás). Hordaléka durva homok volt, de csak 1-2 m vastagságban. A közepes szem­cséjű homok 10-20 m vastagságot is elért. A günz-mindel interglaciálisban a Duna már délebbre húzódott és végleg el is hagy­ta a Körösvidéket (206/c. ábra). A Tisza a Körösvidéken alsó-szakasz jelleggel két nagy ágra bomlott, s egyre inkább északnyugatra oldalazott. Debrecen­től északra haladt el és Karcagon át érke­zett a Körösvidékre. Kezdetben Gyoma, ké­sőbb Turkeve-Tiszaföldvár felé tartott. A günz-mindel interglaciálisban Hajdúböször­mény- Kunmadaras-Kenderes-Mez őhék-öcsöd- -Szentes vonalán érte el az Ős-Dunát. A Berettyó Kaba táján érte el az ős- -Tiszát. A Berettyóvölgy féloldalasán emel­kedett, a folyó ennek megfelelően töltöget­te völgyét. A Sebes-Körös Biharkeresztes tájain nagyjából a mai vonalán haladt.Innen előbb délnek Csanádapáca felé iveit, majd Oros­házának fordult és Nagymágocs körül érte el a Dunát. A günz II közepén Füzesgyarmat felé kanyarodva Dévaványa határában, a günz-mindel interglaciálisban pedig Karcag táján folyt a Tiszába. A folyó magyaror­szági szakaszán a günz II-ben kavicsos ho­mokot és durva homokot is szállitott (248/é jelül ábra, 17.sz. fúrás), a günz-mindel- ben már csak közepes szemű homokot. A ka­vicsos homok vastagsága elérte az 5-6 m-t, a homoké a 7-10 m-t. Jelentős vastagságú durva összlet halmozódott fel a günz-min­del interglaciális elején, jelezve a terü­655 2 SZ SZELVÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents