Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
20. A Körösök kialakulása
248/q.ábra (Jelmagyarázat a 248/c. ábránál) újonnan elfoglalt visegrádi vonalán át Mo- nor-Cegléd felől érkezett a Tiszántúlra, Öcsöd-Kunszentmárton táján harántolta a mai Köröst, majd Szentes-Mindszent felé hagyta el a területet (2 48/f.ábra, Sz.I. jelű fúrás). Hordaléka durva homok volt, de csak 1-2 m vastagságban. A közepes szemcséjű homok 10-20 m vastagságot is elért. A günz-mindel interglaciálisban a Duna már délebbre húzódott és végleg el is hagyta a Körösvidéket (206/c. ábra). A Tisza a Körösvidéken alsó-szakasz jelleggel két nagy ágra bomlott, s egyre inkább északnyugatra oldalazott. Debrecentől északra haladt el és Karcagon át érkezett a Körösvidékre. Kezdetben Gyoma, később Turkeve-Tiszaföldvár felé tartott. A günz-mindel interglaciálisban Hajdúböszörmény- Kunmadaras-Kenderes-Mez őhék-öcsöd- -Szentes vonalán érte el az Ős-Dunát. A Berettyó Kaba táján érte el az ős- -Tiszát. A Berettyóvölgy féloldalasán emelkedett, a folyó ennek megfelelően töltögette völgyét. A Sebes-Körös Biharkeresztes tájain nagyjából a mai vonalán haladt.Innen előbb délnek Csanádapáca felé iveit, majd Orosházának fordult és Nagymágocs körül érte el a Dunát. A günz II közepén Füzesgyarmat felé kanyarodva Dévaványa határában, a günz-mindel interglaciálisban pedig Karcag táján folyt a Tiszába. A folyó magyarországi szakaszán a günz II-ben kavicsos homokot és durva homokot is szállitott (248/é jelül ábra, 17.sz. fúrás), a günz-mindel- ben már csak közepes szemű homokot. A kavicsos homok vastagsága elérte az 5-6 m-t, a homoké a 7-10 m-t. Jelentős vastagságú durva összlet halmozódott fel a günz-mindel interglaciális elején, jelezve a terü655 2 SZ SZELVÉNY
