Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

248/d.ábra

(Jelmagyarázat a 248/c. ábránál)

A günz előtti éghajlati és üledékfelhalmozási ritmusok közül csak két dunai fázissal foglalkozunk, mivel ebben a mélységben hirtelen finomodik az üledékes összlet és itt jelentkezik bizonyos határ az őslénytani leletekben is.

(Ha Milankovics számításainál kiderülne, hogy az is téves, legfeljebb más időegységeket fognak képviselni a ritmusok,az események sorrendjében azonban nem lesz változás. )

A pleisztocén elején az Ős-Tisza Nyírségi szakasza délebbre csúszott, s a mai Hármas-Körcs Öcsöd alatti szakaszán fordult dél felé (250. ábra).

A Sebes-Körös Komádi és Csökmő táján érte el a Tiszát. Az emelkedő hegységi szakaszon bevágódott ugyan, de idősebb teraszainak már nincs nyoma. A Bihar és Réz- -hegység ÉNy-i előterében elsősorban durva és középszemü homokot halmozott fel homokos agyag közbetelepülésekkel. A dunai fázisok üledékösszlete nagyon vastag (kb. 100-120 m). >

A Fekete-Körös legidősebb teraszát a. "dunai" fázis teraszának tekinthetjük.A te-