Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

248/d.ábra (Jelmagyarázat a 248/c. ábránál) A günz előtti éghajlati és üledékfelhalmo­zási ritmusok közül csak két dunai fázis­sal foglalkozunk, mivel ebben a mélységben hirtelen finomodik az üledékes összlet és itt jelentkezik bizonyos határ az őslénytani leletekben is. (Ha Milankovics számításainál kiderülne, hogy az is téves, legfeljebb más időegysé­geket fognak képviselni a ritmusok,az ese­mények sorrendjében azonban nem lesz vál­tozás. ) A pleisztocén elején az Ős-Tisza Nyír­ségi szakasza délebbre csúszott, s a mai Hármas-Körcs Öcsöd alatti szakaszán for­dult dél felé (250. ábra). A Sebes-Körös Komádi és Csökmő táján érte el a Tiszát. Az emelkedő hegységi sza­kaszon bevágódott ugyan, de idősebb tera­szainak már nincs nyoma. A Bihar és Réz- -hegység ÉNy-i előterében elsősorban durva és középszemü homokot halmozott fel homo­kos agyag közbetelepülésekkel. A dunai fá­zisok üledékösszlete nagyon vastag (kb. 100-120 m). > A Fekete-Körös legidősebb teraszát a. "dunai" fázis teraszának tekinthetjük.A te-

Next

/
Thumbnails
Contents