Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

20. A Körösök kialakulása

5.SZ. SZELVÉNY K NY 248/b.ábra (Jelmagyarázat a 248/c. ábránál) A levantei vízrajz: A felsőpannon elején a Körösök mai vízgyűjtőjének csak az Erdélyi-Középhegységre eső kis területe volt szárazulat (246. ábra). A végén azon­ban és a levanteiben viszont (kb. 5 millió évvel ezelőtt) az egész Körösvidék szára­zulattá vált (247. ábra).A Réz-hegységről, Gyalui-havasokról, a Béli-hcj és Hegyes-Dró- csa sokszáz méterre kiemelkedő magas he­gyeiből lezúduló rövid, de heves torrensek bővizó folyókká nőttek, melyek már a mai folyók őseinek tekinthetők (Újvári J. 1959). 11.sz. fúrás). Mindszent körül újra kavi­csos lett az Ős-Tisza hordaléka, de ez a kavics már a Hegyes-Drócsa és a Pojána- -Ruszka paleozóos anyagából származott és az Ős-Maros közvetítésével került az ős- Tiszába (2 48/b.ábra, M-I. jelű fúrás). Az Ős-Berettyó kb. 40-50 km hosszú, nagyesésü, hordalékban gazdag, bővizű tor- rens (hegyi-patak) volt és Pocsaj környé­kén érte el az Ős-Tiszát. Az Ős-Berettyó- nak pliocénkori teraszai nincsenek (Diaco- nu-Stanculescu 1971). A mai Körösvidéket ÉK-DNy-i tengely irányában az Ős-Tisza harántolta. A Tisza Vámospércs-Hosszúpályi-Derecske-Berettyó- ujfalu felől érkezett, Szeghalom környékén haladt el, majd Körösladány-Szentes natá- ránál DNy felé iveit a Szegedi süllyedék felé. Berettyóújfalu környékén még kavi­csos homokot halmozott fel, mely elsősor­ban az Ős-Berettyó torrens jellegű vízfo­lyásának hordalék-anyagábó1, a Réz-hegy­ségből származott. Szeghalom környékére ér­kezve már csak homokot rakott le (2 48fc.ábra, A Sebes-Körösnek a Réz-hegységből es a Bihar-hegységből hozott közepes szemcsé­jű homok hordaléka Gyoma körül került az Ős-Tiszába. A folyó mai vonalánál kb. 4-5 ' km-rel délebbre, azzal többé-kevésbé pár­huzamosan haladt. A folyónak hegységi sza­kaszon nincs pliocénkori terasza. Levantei hordalékából - a rendelkezésünkre álló né­hány hiányos furásadat alapján - 7 klima- -ritmus állapítható meg, melyek elején 5-10 m vastag homok, Nagyvárad környékén kavi-j esős homok rakódott le. Erre iszapos agyag 650

Next

/
Thumbnails
Contents