Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

18. Az Eger-patak és a Laskó vízrendszerének kialakulása

csücskében viszont az akkori Tisza jelen­tős változásokon ment át, amelyek a mel­lékfolyók változásait is maga után vonta (főleg azok torkolata táján).A Csörsz árok szerepe ekkor főleg az árvizek levezetésé­ben és a folyóvíz aszályos időkre való tá­rolásában játszott fontos szerepet a talaj- vizdúsitás révén. A XVIII. század elejére készült rekons­trukció szerint a további 200 év alatt alap­vető változás nem történt (244. ábra). A Hanyi-ér mentén megszűnt a Laskó-patak le­folyása, ezt legfeljebb áradások idején ér­te el újból. Az Eger-patak kissé keletebb­re vándorolt, véglegesen elhagyta az Eger- farmos határában kialakult (vagy kialakí­tott) Laskóval közös mederszakaszát. Azóta csak a Tisza szabályozásával kapcsolatban változtak meg e patakok vona­lai, amennyiben a Kis-Tisza (a szabályozá­sok előtti Tiszaág) alsó szakasza a Laskó- -Eger együttes vizének levezetője lett. Változást ezen a téren a Kiskörei-viz lép­cső megépülése sem okozott. IRODALOM Aujeszky G.-Bakonyi S.-Scheuer Gy., 1983: Javaslat az egri karsztos hévizek hid­rogeológiai védőterület kialakitására.- H.K. 8. Balogh K., 1964: A Bükk-hegység földtani képződményei.-MÁFI Évkönyv 48.2.p.719. Báldi T.. 1966: Az egri felsőoligocén.— Földt.Közi. 96. 2. p.171-190. Báldi T., 1971: A magyarországi alsómio- cén.-Földt.Közi.101. 2-3. p.85-90 Bulla E., 1962: Magyarország természeti földraj za.— Tankönyvkiadó, Budapest, p. 158-162. Csiky G., 1961: Az észak-magyarországiszén­~ hidrogén kutatások kőolaj földtani ered­ményei.— Földt.Közi.91. ápr.jul.p.95-120. Frisnyák S., 1970: Bükk Útikalauz.—Medici­' na, Budapest p. 27-40. Géczy B., 1972: Evolúció és lemeztektonikar Geonómia és Bányászat, 5. 3-4. p.297-311. Géczy B., 1973: Lemeztektonika és paleo- geográfia a kelet-mediterrán mezozóos térségben.-Geonómia és Bányászat, 6.1-4. p. 219-225. Géczy B., Horváth F., Stegena L., 1975: A Pannon-medence késő-kainozoós kifej­lődése.-Földt. Közi. 105. 2. p.101-123. Goda et al.. 1965: Magyarország vizvidé- keinek hidrológiai viszonyai.—VITUKI ki­advány. Hajduné Molnár K,, 1968: Granulometriai mikrominerológiai vizsgálatok pannon- -koru képződményekben a Mátra és a Bükkaljárói.-Földt.Kutatás, 11. p.5-11. Hevesi A.,Molnár K., Papp S., 1976:A Bükk- alja Noszvaj környéki mintaterületének agrogeológiai vizsgálata.—MTA Földrajz­tudományi Kutató Intézet, Kézirat. Hevesi A.. 1978: A Bükk szerkezete és fel­színié j lődésének vázlatavFöldr.Ért .27.2. Horváth F., 1978: A Kárpát-Pannon terület proneogén lemeztektonikai modellje.—El­hangzott az MTA Geofizikai Tud.Biz.és a Magyar Geofizikusok Egyesülete 1978. febr.l7-i ülésén. Jánossy D., 1977: Magyarország pleisztocén képződményeinek gerinces őslénytani vizs­gálata .—Kézirat . Juhász A., 1965: A Kelet-Borsodi helvéti barnakőszéntelepek szénkőzettani vizsgá­lata -Földt. Közi. 95.1. p.71-78. Juhász A., 1966: Szerkezeti megfigyelések a keletborsodi barnakőszén-medence üle­déksorában.— Földt. Kutatás 9.3. p.13-16. Juhász A., 1970: A Borsodi-medence keleti részén a helvéti barnaszéntelepek szén­kőzettani településtani vizsgálata. — Földt.Köz1.100. 3. p.293-306. Kerekes J. . 1938: Az egerkörnyéki barlang- vidék kialakulása.—Barlangkutatás. Kovács L. . 1967: Magyarország regionális földtana.— Tankönyvkiadó, Budapest, 250 p. Láng S., 1953: Természetföldrajzi tanulmá­nyok az Északmagyarországi Középhegy­ségben.—Földr. Közi. 78. 1-2. p.21-64. Láng S. , 1955: A Mátra és a Börzsöny ter­mészeti földrajza.—Akad.Kiadó, Budapest Leél-őssy S., 1952: Geomorfológiai vizsgá­latok a Középső Mátrában.—Földr. Ért.3. p. 681-709. Márton M., 1974: A Pannon-medence tektoni­kája. Szakdolgozat.— Kézirat, ELTE TTK Mike K.. 1986: Heves megye rekonstruált ős­domborzata és ősvizrajza.— Kézirat. (Hidr.Társ.) Moldvay L., 1969: A neotektonikus felszin- alakulás jelenségei a magyarországi kö­zéphegységekben.—MÁFI Évi Jelentése 1969-ről p. 587-637. id.Noszky J., 1912: Adatok a Dél-Mátra geo­lógiájához .—MÁFI Évi Jel. Pécsi M. . 1963: Hegylábi (pediment) felszí­nek a magyarországi középhegységben. — Földr.Közi. 88. p.195-212. Pécsi M. . 1976: A Kárpát-Balkán térség geo­morfológiai térképe. (1:1 000 000) — Földr.Ért. 25. p. 191-207. Pécsi M., Somogyi S.. 1967: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfo­lógiai körzetei—Földr. Közi. 16. (91) p. 285-304. Pinczés Z.. 1968: A Bükk-hegység tönk és pediment felszinei.—MTA Földrajztudomá- nyi Kutató Intézet, Természetföldrajzi Dokumentáció 7. p. 32-39. Rónai A,. 1975: Az Alföld földtani Atlasza. Heves.—MÁFI kiadvány. Scheuer Gy.-Bakonyi S.-Bernát Z.. 1981 : Az Egri Vár épitésföldtani vizsgálata.— Hidr.Tájék. ápr. Somogyi S., 1960: Hazánk folyóhálózatának kialakulása.-Kand.értekezés MTA, Bpest. Sümeghy J. ,1954-55: Magyarország talajviz viszo- nyai-Mémöki Továbbképző Int.jegyzetei, Epést.

Next

/
Thumbnails
Contents