Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
18. Az Eger-patak és a Laskó vízrendszerének kialakulása
ÉÉNY szentistvín DOK TISZAFÜRED 241. ábra Földtani szelvény a Mátra lába és a Tisza folyó között. Szerkesztette: DUDA J., 1933. 1. Szürke agyag, 2. sárga agyag és lösz, 3. barna humuszos iszap, 4. fekete talaj, 5. fehér humuszos agyag, 6. kavics, 7. homok, 8. fúrások jele A vízfolyások a laza pannóniai üledékeket az emelkedés mértéke szerint egyre jobban letarolták és igy a fedőrétegek alól a miocén, oligocén, sőt az eocén rétegfejek is a felszínre kerültek. A vízfolyások dél felé tartottak, oldalazó erózióval halmozták át a pannóniai laza üledéket. A pleisztocén folyamán csaknem az egész vizgyüjtüterületen a letárolás volt folyamatban. A hordalék a Tiszába ill. a Tisza révén az Alföld hordalékkúpjába került. A patakok csaknem a szabályozásokig külön-külön, szerkezeti vonalak mentén folytak le. Az összekapcsolásuk emberi tevékenység eredménye volt. Az Eger-patak völgyét Sorogyi S.(1960) a pleisztocénben a Tárná ikerfolyój ának, ill. egyik ágának tartotta, melynek kora idősebb, mint a Tárná mai völgye. Szerinte az Eger Szarvaskői epigenetikus áttörése is erről tanúskodik, melyet Szvoboda (1937. p.10) ópleisztocénnek, Pinczés Z. (1957) p.140) felsőpleisztocénkorinak gondol - Somogyi szerint a Tárkány magas teraszai is erről tanúskodnak. "Az Eger-, az Ostoros-, a Vér-, a Hór- ás a Tardi-patak együttesen épült hordalékkúpján a teraszok Mezőkövesdig kisérik a vizfolyásokat" - irta a továbbiakban Somogyi S. (1960). KerekesJ.( 1936) a teraszokat pannonkoriaknak tartotta. Az Eger és a Tárkány-patak völgyében mind Pinczés Z., mind Kerekes J. 5 teraszt állapított meg. A teraszok ténye nem vonható kétségbe, azok pannon kora azonban képtelen föl- tételezés. A pannonban még olyan domborzati és magassági viszonyok voltak,melyek következtében itt üledékfelhalmozódás volt és teraszképződés nem is lehetett. A patakok tehát - Somogyival és Székely Andrással (1961) egyetértve-a pleisztocénben alakították ki teraszos völgyüket. A holocénben is jelentős változások zajlottak le. Voltak természetes változások is, de az emberi beavatkozások ezeknél is lényegesebbek voltak. A vízrendszert - a régészeti ill.történelmi kutatások alapján - már a rómaiak szabályozták, - legalább is van rá római kori hivatkozás (Wenzel G. 1860-1874) "ad magnem faveam" (a nagy árokig). - Akár a rómaiak építették a "Csörsz-árka" néven ismert sáncot és csatornát, akár a rómaiak vették használatba (esetleg a római hódítás előtt készült) árkot, az mindenképpen a IX. század előtt készült. A rómaiak védelmi célra használták, de a csatorna minden bizonnyal talajviz-dúsitási szerepet is betöltött. Az akkori állattartó gazdálkodás idején a legelők öntözésének nagy gazdasági jelentősége volt. A Csörsz-árka a Tarna-Laskó és Eger- -patakot kötötte össze úgy, hogy a viz gravitációs pályán a Tárnától a Rimáig juthatott. A kicsi esés (Kál 120, Dormánd 110, Egerfarmos 100 mBf) a vizet a löszös talajba szivárogtatta, melynek következtében feldúsult a talajvíz, környékét dús legelőkké, ellenséges támadás esetén könnyen mocsaras vidékké változtatta. Az árok vízhozamát ill. vizszintjét ugyanis a Tárná mellett (Kál határában) szabályozni lehetett. Mike K. (1986) több vízrajzi állapot rekonstrukcióját is elkészítette.Ezek szerint a X. század végén a Laskó-patak őse a mai Hanyi-ér mentén haladt dél felé. A mai Laskó-patak alsó szakasza pedig az akkori Eger-patak völgye volt. A Rima-patak őse a mai Kis-Tisza medre mentén érte el az Eger-patakot (242, ábra). A XV-XVI. század hatására készült rekonstrukció szerint a X. század óta nagy változások zajlottak le a vízrendszerben (243. ábra). Vagy természetes hátravágódás, vagy mesterséges átmetszés révén a Laskó- -patak Füzesabony fölött bifurkálódott (ketté ágazódott). Egyik ága továbbra is a mai Hanyi-ér felé tartott, a másik a mai Eger-patak felé folyt le (a Csörsz- -árok folytatásában). Az Egerrel egyesült Laskó-patak déli lefolyása is lényegesen módosult (főleg Sarud határában). A patak ugyanis átvágta az előtte levő torlaszokat és DK-re, a Tisza felé megrövidítette medrét. A Rima átalakulása nem volt jelentős ebben az időszakban. Heves megye DK-i
