Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
24. táblázat (folytatás) A k a n y a rMegjegyzés kezdete vége ívhossza húrhossza amplitúdója sugara középponti szöge (fkm) L (m) H (m) A (m) R(m) (fok) l 2 3 4 5 6 7 8 117,300 117,600 300 300 0egyenes átm. 117,600 119.100 1500 1410 190 1400 67 119,100 119,620 520 440 120 260 110 119,620 119,930 310 310 0 — átmenet 119,930 120,350 420 370 100 310 75 120,350 120,650 300 280 25 410 40 120,650 120,980 330 310 50 420 44 120,980 121,430 450 390 75 340 67 121,430 122,350 920 730 220 430 117 112,350 122,540 190 185 20 300 37 122,540 122,900 360 360 0egyenes átm. 122.900 123,900 1000 820 210 420 157 szürflexiós 123,900 124,360 460 340 130 190 123 124.360 124,630 270 210 90 120 116 124,630 124.940 310 150 90 90 155 124,940 125,070 130 120 25 110 62 125,070 125,250 180 170 20 290 36 125.250 125,480 230 220 30 260 49 bolása, a szakadópartok alámosá- sa közepes vízállásoknál is tovább tart. A kisvizeknek az oldalirányú kitérésekben már nincs lényeges szerepe (Csorna J. 1963, Károlyi Z. 1964). Hossz-változások a Hernád magyarországi szakaszán: A Vízrajzi Atlasz 3. részében (1973- ban) közreadott vízrajzi térképek tartalmazzák a Hernád 1937., 1957. és 1972. évi vonalozását, így azonosítható pontok között a hosszváltozások meghatározhatók. Az eredmények értékeléséhez azonban az átszakadásokból (átvágásokból) származó, koncentráltan jelentkező rövidülések ismerete is szükséges. Ezek helyét»keletkezésük körülményeit és az okozott rövidüléseket a 28.táblázat foglalja össze. 1937-57. között nyolc,1957- -72. között hat jelentősebb rövidülést lehetett azonosítani. Ezek közül a Hidasnémeti alatt 1955-ben történt átszakadás 1100 m rövidülést okozott. Hasonló méretű az Alsódobsza feletti régi átszakadás, a Vizsoly feletti átvágás 1948-ban és a Hernádszur- doki kettős átmetszés, amelynek vezérárkát 1958-ban foglalta el a folyó. Az átszakadásokból és átmetszésekből létrejött rövidülés 1937-57 között 5840 m, 1957-72 között 3680 m. A helyszinrajzok alapján - amennyiben szabályozási beavatkozás nem történik meglehetős biztonsággal előrejelezhető néhány várható átszakadás is. Ezek közül kanyarfejlődés szempontjából igen jellegzetes Alsódobsza felett a 26-27. VO szelvények környezete. A kanyarok a bal oldalon a magaspartra támaszkodva jobbra-előre mozgást végeznek. A 27. VO alatti hurok nyaka csupán 60 m széles, átszakadása, mintegy 270 m rövidülést okozhat. A 27. VO feletti tetőpont előremozgá- sa is előrejelzi a bal kanyar átszakadását, a nyakszélesség jelenleg mintegy 120 m, a várható rövidülés 580 m. Egy másik kanyar lefelé mozgó tetőpontja 1972-ben már csak 45-50 m-re volt az 1937. évi és azóta már lefüződött és részben feltöltődött medertől. Várható, hogy a kanyar további fejlődésével a folyó átszakad 35-40 évvel korábbi medrébe, ami 3 kites szakaszon okozhat lényeges módosulást. Felsődobsza felett a duzzasztott térben, a 41-42. VO között 50 m nyakszélessé- gü túlfej lett kanyar van, amelynek átszakadása kb. 330 m rövidülést okozhat. Hidasnémeti felett, a szabályozott szakasztól néhányszáz méterre, a 78-79. VO között igen erőteljesen fejlődő kanyar van 80 m nyakszélességgel. Átszakadásával kb. 640 m rövidülés várható. Ez a kanyar annál inkább figyelmet érdemel, mivel átszakadásával, az esés- és hordalékviszonyok megváltozásával az alatta lévő szabályozott szakaszon is kedvezőtlen következményeket okozhat. Morfológiai és folyószabályozási vonatkozásban egyedülálló a zsujtai nagy omega kanyar. Évtizedek óta átszakadásra érett állapotban van, kocsiút-szélességnyi nyakát viszont partbiztositási müvekkel védik (Radeczky J.1968). Bizonyos védelmet nyújt a nyak felső oldalán levő sziget is, ami a sodorvonalat jobbra tereli annyira, hogy a nyak és a sziget között kisviznél állóviz van. Zsujtától felfelé a közös határszakaszon szabálytalan, nagy omega jellegű kanyarok vannak 600-800 m távolsággal (amplitúdóval) több helyen 250-300 m keskeny nyakkal. Ezek közül említésre méltó a 86. VO felett, a 115,3-117,2 fkm-ek közötti nagy kanyar. A kanyar nyaka mindössze kb. 220 m széles. A nyak vonalában - csehszlovák területen - vizzel telt gödrök (kavicsgödrök) láthatók kb. 130 m hosszban. Ezek gyakorlatilag úgy viselkednek, mint egy átvágás vezérárka. Beavatkozás hiányában, vagy esetleg a közös határszakaszon kialakítandó új vonalozást megelőzve a kanyar egy nagyobb árhullámnál átszakadhat és mintegy 1600 m rövidülés jöhet létre. Feltételezve, hogy a várható átszakadások az elkövetkező 10-15 évben valóban 628
