Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
24 . táblázat (folytatás) A k a n y a Megjegyzés kezdete vége ívhossza húrhossza amplitúdója sugara középponti szöge (fkm) L (m) H(m) A (m) R(m) (fok) i 2 3 4 5 6 7 8 91,380 91.540 160 16o 0 0 átmenet 91,540 91,710 170 150 30 180 51 91,710 91,780 70 70 0 — átmenet 91,780 91,880 100 70 25 50 102 91,880 92,010 130 80 40 50 116 92,010 92,210 200 170 40 130 89 92,210 92,330 120 70 50 40 135 92,330 92,470 140 130 25 200 36 92,470 92,570 100 90 15 140 40 álkanyar 92,570 92,670 100 100 0 átmenet 92,670 92,760 90 80 15 100 54 92,760 92,940 180 130 55 80 113 92,940 93,100 160 120 50 80 94 93,100 93,370 270 260 50 260 64 93,370 93,520 150 145 15 450 22 álkanyar 93,520 93,710 190 180 20 200 57 93,710 93,960 250 200 70 120 107 93,960 94,200 240 210 50 160 78 94,200 94,300 100 100 0 _ e gyenes • (szürfi.) 94,300 94,460 160 155 15 440 21 álkanyar 94,460 94,600 140 140 0egyenes 94,600 94,900 300 285 40 400 41 94,900 95,140 240 240 0átmenet 95,140 95,600 460 420 80 320 84 95,600 95,810 210 200 35 280 43 95.810 96,060 250 220 40 170 81 96,060 96,330 270 170 100 90 138 96,330 96,750 420 370 75 370 64 96,750 96,980 230 220 30 420 30 96,980 97,210 230 180 70 110 105 97,210 97.520 310 210 100 110 135 97,520 97 850 330 330 0átmenet 97,850 98,340 490 230 130 120 155 omega 98,340 98,600 260 260 0átmenet 96,600 98,910 310 220 • 90 110 147 98,910 99,160 250 220 50 160 83 99,160 99,330 170 160 30 180 53 99,330 99,680 350 250 110 130 147 99,680 100,170 490 490 0átmenet 100,170 100,570 400 290 140 160 123 100,570 100,900 330 290 70 210 88 100,900 101,070 170 170 0átmenet 101,070 101,250 180 170 40 200 46 ál kanyar 101,250 101,560 310 300 15 900 20 álkanyar 101,560 102,170 610 610 0átmenet 102,170 102,340 170 165 15 420 22 (Laczay I. 1972) megtalálható.Az utóbbi a szabályozási munkák hatásának vizsgálatát az 1972.évi légifényképezés 1:50 000 méretarányú fotótérképeinek alapján végezte el, igy a hazai folyószabályozási kutatásban a légifénykép interpretáció egyik első kísérletének tekinthető. Az ÉVIZIG által a fotótérképekbe berajzolt szabályozási müvek alapján készült a 27. táblázat , amely a Hernád magyarországi szakasza jelenlegi közép- vizi szabályozottságát szemlélteti. Az összesen 108 km hosszú magyar szakaszon 24 km tekinthető valamilyen formában szabályozottnak, ami a teljes hossz 22 %-a. Az összesen 2 4 km szabályozott hossz 84,5 %-án (20,2 km-en) a müvek kifejezetten helyi jellegűek és a műtárgyak, hidak, töltések, belsőségek, utak védelmére szolgálnak. Ebből a tényből önmagában is következik, hogy a Hernádon egységes koncepcióba illeszkedő folyószabályozásról nem lehet bes z élni. A 27. táblázat szerint vannak olyan szakaszok, amelyeken gyakorlatilag egyáltalán nincs középvizi szabályozási mü. így a Gesztely-Szentistvánbaksa között (19,5 km), Felsődobsza-Pere közötti (4,4 km), a Vizsoly-Göncz- ruszka közötti (4,6 km) és Hidasnémeti-országhatár közötti (9,4 km) 37,9 km folyóhosszból összesen 1,1 km van szabályozva. A duzzasztómüvek felvizi bőgőjében egyedül Felsődobsza felett nincsenek szabályozási müvek. Bőcs felett a mütárgyak,bel- sőségek védelme, Bigárt felett pedig a töltéseket fenyegető kanyargás miatt számos szabályozási mü található. Az utóbbi helyen (Abaujkér-Vizsoly térségében) vagy egy olyan szakasz,ahol a mintegy 9 km hosszú árvédelmi töltések között 4,7 km hosszban vált szükségessé a partok biztosítása, kizárólag a töltések védelme céljából. Hernádvölgy ármentesitése: A Hernád völgyének ármentesitése a 20. század elején néhány helyi jelentőségű nyárigát megépítésével kezdődött. így pl. a gibárti erőmű megépülte után Gibárt és Méra között már a közepes árvizek is kiléptek a hullámtérre, ami miatt az erőmű üzemeltetőjét bizonyos vízvédelmi munkák elvégzésére kötelezték (Kecskés I. 1968). Az ármentesitésre vonatkozó tervezési munka az 1930-as évek
