Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
24■táblázat (folytatás) A k a n y a r kezdete vége ívhossza húrhossza amplitúdója sugara középponti szöge Megjegyzés (fkm) L (m) H (m) A (m) Rím) (fok) 1 2 3 4 5 6 7 8 81,360 81,650 290 230 70 150 96 81,650 81,810 160 160 0egyenes 61.810 82,040 230 215 25 300 45 82,040 82,320 280 240 55 170 91 82,320 82,550 230 220 30 280 47 bevédve 82,550 82,900 350 340 15 820 24 álkunyar 82.000 83,060 160 115 50 65 128 83,060 83,200 140 120 30 90 85 83,200 83,470 270 260 25 700 22 83,470 83,590 120 70 35 35 92 63.500 83,800 210 125 80 65 145 83,800 83,910 110 100 20 100 58 83,910 84,070 160 120 50 80 109 84,070 84,270 200 190 10 460 25 álkanyar 84,270 84,580 3.0 280 40 360 . 41 84,580 84,760 180 180 0egyenes 84,760 85,000 240 190 60 130 102 85,000 85,250 250 190 70 110 113 85,250 85.440 190 190 0egyenes (átmenet) 85,440 85,560 120 100 30 60 108 85,560 85,900 340 320 40 350 55 | 85.900 86,100 200 120 60 60 175 86,100 86,420 320 230 110 140 120 86,420 86,540 120 120 0 — átmenet egyenes 86,540 86,790 250 220 55 150 81 86,700 87,030 240 220 35 200 66 87,030 87,200 170 170 0egyenes 87,200 87,400 200 160 45 110 90 87.400 87,570 170 140 50 100 89 87,570 87,750 160 160 0egyenes 87,730 87,860 130 110 30 75 97 87,860 88.000 140 115 25 90 82 88.000 88,160 160 150 25 160 57 88,160 88,380 220 120 70 70 160 védve 88,380 88.530 150 140 20 170 50 védve 88,530 88,700 17° 170 0 — átm. védve 88,700 89,110 410 360 85 220 110 részben védve 89,100 89,280 170 125 40 70 115 89,280 89,650 370 350 40 350 61 védve 89,650 89,880 230 220 30 310 41 védve 89,880 90,150 270 220 55 170 75 90.150 90,430 280 190 80 120 105 90,460 90,640 210 160 60 100 108 90,640 90,930 290 250 55 230 71 90,930 91,380 450 150 150 80 137 vasúthoz szorult védett omega leirást és a szabályozási munkák értékelését nehezíti, hogy erre vonatkozóan szakirodalom gyakorlatilag nem található, a II. világháború előtt a tervek legnagyobb része pedig a volt Kassai Folyammérnöki Hivatalnál maradt (Csorna J, 1963). A legrégebbi feljegyzés az 1905-ben épített hernádkaki part- biztositásról szól. Ezt követően évtizedekig csak elszórt egyedi és közvetlen kárelháritást szolgáló müvek épültek, amelyek egy része ma is megvan és megfelelően ellátja feladatát. A munkák zöme 1927-37. között készült el. Az első, viszonylag átfogó szabályozási tanulmányterv a Kassai Folyammérnöki Hivatalban készült 1944-ben, az 1931-32-ben végzett folyófelvételre támaszkodva. A terv 148 km hosszú folyószakaszon 195 szabályozási mü építését, 31 átmetszést irányzott elő, ami 23,7 km rövidülést okozott volna. A terv a folyamszabályozásra és az ármentesi- tésre terjedt ki, de nem tárgyalta a belvizrendezés és öntözés kérdéseit. A második világháború után - immár állami erőforrásokból újra megindultak a szabályozási munkák. A szabályozásokra azonban azóta is rányomja a bélyegét az általános szabályozási terv; az egységes koncepció hiánya és az anyagi erőforrások korlátozott volta. Napjainkig sem került sor nagyobb, összefüggő szakaszok egységes elvek alapján történő szabályozására. Hidak, duzzasztómüvek, töltések, utak, belsőségek védelméhez szükséges egyedi beavatkozások épültek és épülnek ugyan ma is, de csak a helyi szakemberek tapasztalatainak és törekvéseinek köszönhető,hogy ezek a müvek legalább helyenként néhány kilométeres szakaszon valamilyen egységes vonalvezetésébe vagy elképzelésébe illeszkednek. A Hernád szabályozási müveire és szabályozottság mai állapotára vonatkozóan a jelenleg rendelkezésre álló legteljesebb anyag Hadeczky János 1968-ban készült és az Északmagyarországi Vizügyi Igazgatóság adataira épülő kéziratos tanulmánya.Radeczky munkája a magyarországi szakaszon 53 ismert és nagyrészt ma is fellelhető, működő szabályozási müvet sorol fel 1908-tól 1968-ig, amihez az 1972-ig épült öt további mü csatlakozik. Valamennyi mü részletes ismertetése, hatásának elbirálása Radeczky munkájában, valamint a VITUKI vonatkozó összefoglaló jelentésében
