Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
17. A Sajó–Hernád vízrendszer kialakulása és változása
24■ táblázat A Sajó kanyarulat! jellemzői A k a n a r kezdet« vége ívhossza húrhossza amplitúdója sugara közjépponti szöge Megjegyzés (íkm) L (m) H (m) A (m) R(m> (fok) 1 2 3 4 5 II 7 II 0,000 1,000 1000 uuo 250 450 110 1,000 1.500 500 500 0egyenes 1,500 l,f70 170 165 20 260 40 1,670 1.9C0 230 220 25 250 53 egy kanyar 1,900 3,700 1800 1650 300 1150 91 » 3,700 4,080 380 380 0egyenes 4,080 5,000 920 870 140 780 72 5,000 5,800 c o 00 80 0 0egyenes 5,800 6,800 1000 700 300 350 155 6,800 7,160 360 330 65 300 65 7,160 7,400 240 230 15 560 25 7,400 8,000 600 560 65 800 42 8,000 8,800 800 800 0egyenes 8,800 9,900 1100 730 370 400 137 9,900 10,300 400 400 0egyenes 10,300 10,820 520 510 15 850 36 10,820 12,000 1180 760 380 400 150 12,000 12,780 780 780 0 — egyenes (álkanyar) 12,780 14,330 1550 540 550 280 215 szürflexiós omega 14,330 14,700 370 330 40 410 52 egy kanyar 14,700 15,220 520 390 140 200 137 .. 15,220 16,540 320 300 4J 400 44 15,540 16,200 660 520 185 300 113 16,200 16,700 500 490 10 1000 26 álkan}«r 16,700 17,070 370 360 20 750 27 17,070 18,040 970 850 200 560 96 18,040 18,900 860 515 270 270 170 18,900 19,500 600 600 0egyenes (álkanyar) 19,500 20,020 520 320 160 160 180 20,020 20,430 410 395 40 730 32 20,430 21,200 77C 740 80 1180 35 21,200 21,940 740 725 25 1450 32 21,940 22,610 670 530 150 360 93 22,610 22,950 340 300 70 230 76 22,950 23,230 280 250 50 280 53 23,230 24,060 830 400 270 210 220 24,060 24,370 310 270 80 180 100 enyhülő 24,370 24,880 510 490 30 880 31 egy kanyar 24,880 25,200 320 320 0 egyenes (álkanyar) 25,200 25,550 350 320 60 320 59 25,550 25,800 25* 250 0 — egyenes szigettel 25,800 26,460 660 500 175 280 155 26,460 26,970 510 430 120 360 73 A mederelfajulások és az árvizek kártétele miatt már a XVIII. században felvetődött a Sajó szabályozásának kérdése. A szabályozási törekvések azonban csak helyi jellegűek voltak, a Sajó vagy mellékfolyói egyes szakaszaira vonatkoztak. A XVIII. században kezdődtek meg a szabályozáshoz szükséges térképezési munkák. A legelső, szabályozási célt szolgáló felmérést 1763-ban Szoboszlai József végezte a Sajó ás a He- jő árvizei által veszélyeztetett Kistokaj és Szirma határában. A Sajót ábrázoló régi térképek túlnyomó részét ma a miskolci , Borsod-megyei Levéltár őrzi (Schwendlner I. 1967). Az állami térképezések során a Sajó völgyéről is készült térkép, összefüggő vizrajzi felvétel azonban . csak 1971-ben készült . Már az I. világháború előtt komoly formában felmerült a Sajó csatornázásának gondolata. Megtörténtek a szükséges felmérések, tervezések és kisebb kiviteli munkák is elkezdődtek. A munkálatok azonban az első világháború, a gazdasági válság, majd a második világháború miatt abbamaradtak, az egyéb szabályozási tervek elkészítése pedig a függőben lévő csatornázás miatt egyre halasztódott (Berendi J.1947, Goda L. 1965, Német B. 1938). Az 1926. évi árviz után ár- mentesitési munkák kezdődtek, mely az országhatártól lefelé haladt. 1930-34-ben Hét-Putnok-Du- bicsány-Sajóvelezd között megépítettek mintegy 17 km árvédelmi töltést és ezzel az országha- tár-Hosszurévpusztai-hid közötti szakasz ármentesitése gyakorlatilag megtörtént. Fentieken ki- vül több kisebb öblözet ármente- sitési terve is elkészült és részben kivitelezésre is került. Jelenleg a balparton Sajókaza- -Sajószentpéter, Miskolc-Szir- mabesenyő és Girincs-Köröm között, a jobbparton Alsózsolca-Szirma- besenyő között van árvédelmi töltés. A középvizi meder biztosítására - főként a belsőségek, u- tak, hidak, vasutak védelmére több helyen építettek középvizi szabályozási müveket, legnagyobb részt a homorú part védelmére. Ezek a müvek azonban nem illeszkedtek egységes koncepcióba, sok helyen nem követték a kanyarulatok ritmusát sem, Így a folyó
