Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
16. A Bodrog és a Takta kialakulása
Ungár T. ,1952: Újabb adatok a Nyirség geo- lógiájáhozFöldr.Ért. úrbancsek J.. 1953: A Nyirség DK-i részerFöldt.Int. Évi jel. Vályi B.,1892: A Tisza-völgy átnézeti tér- klpe. M = 1:125 OOO.-VIZDOK Könyvtár. Vécsey M., 1854: Beiträge zur Geschichte der Flüsse und Sümpfe Ungarns. Pest. VITUKI: A Szamos 1961-es felmérése. M = 1:10 000, Kézirat. Vozáry E.: Az Észak-Alföld tőzeglápjainak pollenanalitikai vizsgálata.—Kézirat. Weiss J. , 1856: A Tisza völgye térkép. M = 1:125 000,—VIZDÓK Könyvtár. J-6. A BODROG ÉS A TAKTA KIALAKULÁSA A két vázrendszer kialakulásában sok hasonlóság van, igy nemcsak közelségük miatt, hanem földtörténeti közös vonásaik alapján is együtt lehet a kettőt tárgyalni. A Bodrog, mint a Tisza jobbparti mellékfolyója^ 10 cm/km-es kis esésű folyó, mely a Latorca, Ung, Labore, Ondava és Ta- poly vizeit gyűjti össze. Vizgyüjtőterüle- tének 13.600 km^-nyi területéből most csak kicsi hányada van határainkon belül. Vízhozama a 300-800 m^/s között van. (GodaL. 1965, Laczay I. 1975). Medrét a Tiszától örökölte (Mike K., 1975). A Takta ma már mesterséges csatorna, mely a Tokaj-hegytől Ny-ra és a Hernádtól K-re eső patakok vizét gyűjti össze és vezeti a Sajón át a Tiszába. Eredeti medrét a Takta is - akárcsak a Bodrog - a Tiszától örökölte. 16.1. A vízgyűjtőterületek földtani felépítése A Bodrog vizgyüjtőterületéhez tartoznak az Északkeleti Kárpátok és Keleti-Besz- kidek Dny-i lejtői, melyek felszínét, legnagyobb kiterjedésükben eocén tengeri üledékekkel sávokban borított felsőkréta flis üledékek alkotják. Vulkáni vonulatából a Vihorlát, Szinyák és Borló lejtői"tartoznak ide a Beregi Nagy- hegy környékével , valamint a Nyugati-Beszkidek K-i nyúlványai, melyet oligocén homokkövek építenek fel, a Lőcsei-hegység DK-i lejtői, ahol az oligocén slir alól felsőkréta is elő-előbuk- kan, a Gömör-vSiepesi Érchegység ÉK-i lejtői, kristályos paláival, devonkori kristályos mészköveivel és triászkori mészkő- szirtjeivel, valamint ide tartozik a Zempléni-hegység is az andezit és riolit (tufa és láva) vulkánitjaival. A siksági folyó-szakaszok negyedidőszaki hordalékkúpon haladnak. A Takta vizgyüjtő felépítése sokkal egyszerűbb. Magasabb térszínein andezit és riolittufa van a felszínen, riolit-láva csúcsokkal, melyeket nagy területeken lösz- -takaró borit. Síkvidéki területein pedig holocénkori öntések vannak. A Bodrogköz földtani felépítésével, felsziníejlődésével és vízrajzának alakulásával már Sümeghy J. (1944) is foglalkozott. ő állapította meg először, hogy a Zempléni-hegység előterében a negyedidőszaki hordalékkúp közel 200 m vastagságot is elér. Borsy Z. (1954. p.^71) szerint azonban csak 50-60 m az itteni pleisztocén összlet vastagsága. Mike K. kutatásai félreérthetetlenül igazolták azonban, hogy a durva üledékes pleisztocén összlet már a Bodrogközben eléri a 350 m-es vastagságot, mégpedig úgy, hogy a hordalékkúp DK felé vastagszik (203- -204. ábra). A Bodrogtól a Bereg-szafc- mári-sikság DK-i szegélyéig haladó szelvény ( 38. ábra) pedig a területnek a Nyírséggel és Szatmári-siksággal való kapcsolatát is jól szemlélteti. A vényt viszonylag sürü furáshálóza ján szerkesztettük. A szelvényből regmozgások folyamatáról is érte.' tünk. A terület pleisztocénkor! dése után törés és enyhe boltoz séretében felújult óholocén öss dás zajlott le. A torlódással kis. szűkülés miatt a holocénben a Ny. a Bodrogközzel együtt emelkedni kt Az emelkedést a boreális (mogyoró) szakaszban az Ős-Tisza denudációja próbált« ellensúlyozni, de végül is a folyó vár dorlásra kényszerült, s a mai vonal/ helyezte át új medervonalát. A rei szintváltozások tanúsága szerint ( ra) azonban ez a tendencia még mir további oldalazásra kényszeríti a A rétegek korát illetően azt is állapíthattuk, hogy a feltöltődés ra felsőpliocénben ill. eopleisztocénbe megindult, s a günztől kezdve durva dékes ritmusokkal épült a hordalékkúp rétegösszlet intenziv letarolódása a locénben következett be ( 38. ábra). A hordalékkúp elemzése és a mell ágak teraszai alapján elvileg végigki hetnénk a vízrendszer egész fejlődést ténetét, a Latorca, Ung, Labore, Ondava és Tapoly teraszairól azonban elég foghíjas adataink vannak. 16.2. A Bodrog és a Takta kialakulása A folyó mai vonala lényegében a holocénben, annak is a boreális (mogyoró) korszakában alakult ki. Mellékfolyói,ill. azok a vízfolyások azonban, melyek ma a Bodrogot vizzel látják el, részben már a felsőpliocénben megvoltak. 601 i
