Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
15. A Szamos és a Kraszna kialakulása és változása
lapíthatjuk, hogy a Szamos ősi fejlődési szakaszát csak vázlatosan ismerjük. A meder-változások elsősorban a kéregmozgásokra vezethetők vissza, melyek a folyó pusztító és épitő tevékenységével karöltve szabták meg a mederváltozások jellegét, irányát és mértékét. A mainak mondható Szamos földtörténeti vonatkozásában rendkívül fiatal, a legfiatalabb folyók sorába tartozik. Mai helyét a kéregmozgások hatására a bükk I. szakaszban, vagyis kb. 4000 éve foglalta el. Szabályozások szempontjából a folyó fejlődéstörténetének utolsó 200 éve a legfontosabb. Az 1775-9S térképfelvételtől az 1840-es évekig terjedő időszak változásai azért fontosak, mert a meder természetes fejlődésére szolgáltatnak adatokat.Jelenleg főleg a változások összefoglalására és leírására szorítkoztunk.(Az általános törvényszerűségeket több folyó mederfejlődésének elemzése után külön fejezetben tárgyaljuk.) Az 1840-es évektől napjainkig bekövetkezett változások viszont arra derítenek fényt, hogy milyen hatással voltak a meder későbbi fejlődésére a szabályozások. A 20. táblázat tanúsága szerint a szabályozások 1850 előtt már 14 km-rel csökkentették a mai magyarországi szakasz hosszát. Ettől kezdve napjainkig az általános rövi- dülési tendencia volt uralkodó. A Szamos medrének gzabályozások előtti fejlődésére áll az a közismert törvényszerűség, hogy a meder hossza mindaddig nő, mig valamelyik kanyar éppen a mederhossz növekedése miatt le nem fűződik. Kivételt alkotnak a meder azon szakaszai, melyek a pusztulás szempontjából heterogén felépitésüek. A különböző magasságú és ellenállású pusztuló partok ugyanis egyenlőtlen fejlődést eredményeznek, mely a helyzettől függően vagy hosszabbitja, vagy röviditi a mederszakaszt. A szabályozásokkal kapcsolatban egyelőre az alábbi törvényszerűségek mutatkoznak : Az átmetszés a közvetlen mederröviditésen túlmenően (valószínű, hogy az áramlás viszonylagos egyensúlyának megbontása révén) átmenetileg, vagy tovább röviditi a medrét, vagy fokozni kezdi a hosszabbodás ütemét. A partbiztositások a' meder kényszerű fejlődésére vezetnek, melyek a védőmüvek helyzetétől függően rövidíthetik, vagy hosszabbíthatják a mederszakaszt. A jelenség okainak további vizsgálatát ezután kell elvégeznünk. Szerkezeti kutatásaink rámutattak arra, hogy a kéregmozgások nemcsak az ősmedrek alakulására voltak hatással, hanem a mai meder fejlődésére is. Bendefy László (1964) szintváltozási adatai azt bizonyítják, hogy napjainkban lejátszódó mozgások a folyók kirívó méretű «leandereinek (hajtűkanyarjainak) keletkezéséhez is hozzájárultak. A Szamos mai képét nagy szakaszon a szabályozások alakították ki, de a szabályozások stabilizálását nagymértékben a szekuláris szintváltozások határozták meg. A 36. és 37. ábra szelvénye is ékes bi- zonyitéka ennek. A mai Szamos vonala e mozgásszelvény legmélyebb pontjain halad, a meder tehát ezen a részén stabil. Nem mondhatjuk el ugyanezt a folyó torkolati szakaszára, ahol az ősi, szabályozás előtti irány felelt meg a Szamos stabil vonalának. A folyónak ez a szabályozott szakasza erősen változó, a Szamos húzódik visz-? sza a régi torkolata felé (234/c. ábra) A folyószabályozásoknál tehát fontos feladat a kéregmozgások tendenciájának figyelembevétele is (2 6. ábra) . A tanulságokat levonva általában megállapíthatjuk, hogy a szabályozási munka sokkal hatásosabb volna, ha azt a folyó egészére végeznénk el. Addig is, amig erre sor kerülhet, a mederfejlődés egyensúlyának megközelitése érdekében, Olcsvaapáti alatt szükségesnek mutatkozik egy kb. 1,5 km-es átvágás, mely csökkentené a folyónak azon törekvését, hogy régi torkolat felé térjen vissza, elősegíteni a jég levonulását, valamint apartok biztosításához kedvezőbb helyzetet hozna létre (Mike K.1964). IRODALOM ÉS FORRÁSANYAG A Szamos vizkörnvéke . 1850. iO.L. Vizr.Int.' Tisza mellékfolyói, Szamos 12. Az első katonai felmérés, 1784 . —Hadtud .Térképtár . A második katonai felmérés. 1858-64. Hadtud.Térképtár A harmadik katonai felmérés. M=l:25 000 Hadtud.Térképtár Babor Z■, Mayer L. , 1939: Ármentesitések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon.- Vízügyi Közlemények Bállá Gy., 195 3: A Nyírség és Bereg-szat- mári síkság néhány geomorfológiai prob- lémája,-Földr.Ért. 4. Bendefy L., 1964: Adatok a Szamos környéke ' kéregszerkezetének és szintváltozásainak Ismeretéhez .—Vizrajzi Atlasz 5.köt. Benedek Z ■ , 1960: Geomorfológiai tanulmányok az Érmelléken és Carei-Nagykároly vidékén»—Földr.Közi. Boros F. , 1853: "Ubersichts-Karte des Szamos Flusses von Csenger bis zur Eirmund- ung in die Theisz". M = 1:57 OOO — O.L.Vizr.Int.Tisza mell.f. Szamos 4. Borsi S., 1948: A Szamos hidrográfiája. — • Dr.ért. Kézirat ELTE Földr. Int. 97 39 sz.; BorsyZ., 1953: A Bodrogköz felszínének ki- alakulásaFöldr.Ért. 3. Borsy Z., 1954: Geomorfológiai vizsgálatok a Bereg-szatmári síkságon.- Földr.Ért.2. Borsy Z., 1954: A Nyírség természeti föl'd- • • rájza;- Földr.monogr. V.köt.
