Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
15. A Szamos és a Kraszna kialakulása és változása
20. táblázat A Szamos mai magyarországi szakaszának hosszváltozásai 1775 óta Térképezés éve A meder középvonalának hossza (km) O.határ- Sz.tartár- f alva Sz.tartár- falva- Cégény- dányád CégénydányádNábrád NábrádOlcsvaapáti Olcsvaapátitorkolat Magyarországi szakasz 1775 15,5 29,3 29,7 23,7 2,0 100,2 1784 16,6 26,9 31,0 25,6 3,5 103,6 kb.1800 17,1 27,3 32,5 26,9 4,2 108 ,0 1817-1819 18,2 29,7 28,2 4,2 112,8 1850 13,5 24 ,5 31,1 (25,6) 3,9 98,8 1853 (13,5) 23,9 30,1 19,3 3,4 90,2 1856 12,8 23,7 28,6 23,4 3,5 92,0 1858-1864 8,5 18,9 12,1 21,1 4,4 65 ,0 1869-1884 8,6 16 ,7 13,5 13,9 3,8 56,7 1892 8,7 17,8 13,0 13,8 3,5 56,8 1940 8,9 11,3 12,4 12,2 4,4 49,2 1943 9,2 11,4 12,4 12,9 5,1 51,2 1953 9,2 11,4 12,4 13,1 5,6 51,7 1961 8,9 11,3 12,4 12,8 6,1 51,5 E tényezők változásának mindegyike kölcsönhatásban van egymással. Egyelőre azonban főleg a mederhossz változásának tükrében van alkalmunk megnézni e kölcsönhatást olyan vonatkozásban, hogy a szabályozások milyen hatást gyakorolnak a meder fejlődésére. A szabályozások alatti idő fejlődéstörténetét ezek figyelembevételével vegyük szemügyre a következőkben. A VITUKI hajdani adatgyűjteménye (Jancsó Gy. et al■ ) a következő adatokkal jellemzi a változásokat (21. táblázat). Nemcsak a meder hossz-változásai, hanem' a Szamos "0" vizének átlagos esésében mutatkozó változások is jól tükrözik a szabályozások hatásait. 21. táblázat A Szamos hossz- és esésváltozásai (Jancsó et al. szerint) A szakasz A meder hossza (km) "0" vizének esése (cm) "0" viz átlagos esése cm/km 1777 1877 1907 1777 1877 1907 1777 1877 1907 Csenger-Rápolt 31,5 21,0 15,9 105 158 209 3,3 7,5 19,4 Rápolt-Nábrád 36,5 37,5 14 ,0 126 123 210 3,5 3,3 22,1 Nábrád-0.apáti 28,5 16,0 13,4 98 175 310 3,4 10,9 15,6 0.apáti-V.namény 7,8 7,5 5,0 96 100 150 12,3 13,3 30,0 Összesen: 104,3 82,0 425 48,3 556 87 9 4,1 6,8 20,3 A továbbiakban nézzük meg a 20. táblázat térképei alapján a szabályozások ideje alatt, hogyan változott a Szamos magyar- országi mederszakasza. A változásokat szakaszonként vizsgáljuk meg. Az országhatár és Szamostatárfalva közötti szakaszon a Tóthfalussy Sámuel-féle térképig (1819) a meder hossza növekedett. A Szamos viz- környéke c. térképen (1850) viszont 4,7 km-es csökkenés állt be. Mi történt itt 30 év alatt? Említettük, hogy 1830-ig Szatmárnémeti körül 8 kanyart metszettek át. Ezek nem esnek ugyan a mai Magyarország területére, de az esés és a viz sebességének növekedése a folyó medrének magyarországi szakaszán is éreztette hatását. A Szamocsbecs melletti kanyarok átmetszésének pontos dátumát nem tudjuk, de a térképek alapján határok közé zárhatjuk. 1819-ben még nem volt meg (Tóthfalussy S. 1819) . 1850-ben viszont a keletibb átvágásnál be sem rajzolták az elhagyott morotvát. Ennek átmetszése tehát jóval 1850 előtt lehetett. Valószinü, hogy az 1822-24 között Vay Miklós mérnöktábornok, királyi biztos vezetése alatt végezték el (O.L. HH.lt.Ép.és Hajóz .lg. Szamos) . Az átmetszés hossza 1,3 km volt és 4,2 km- rel rövidítette meg a meder hosszát. A Szatmárnémeti átmetszésekkel együtt ez is hatott a folyó mechanizmusára, mely az áramlás gyorsulását, a meder mélyülését és rövidülését eredményezte. Legalábbis részben ezzel magyarázható, hogy a mederszakasz 0,5 km-rel jobban megrövidült, mint a lemetszett és az új szakasz különbsége. Mederszakasz rövidülése valószínűen az 1840-es évekig tartott. 1850-ben már a szakasz hossza egyensúlyban lehetett. óvártól keletre és Darától délre(vagyis a határon túli területen) az 1850-es
