Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
2. A Duna kialakulása és mederváltozásai
depressziós csápjait ( 50, ábra) . Ez különösen kihangsúlyozódhat a dunai vizszint természetes, vagy mesterséges megemelkedésekor. 2.3, A Duna földtörténeti múltja A Duna magyarországi szakaszának területét még a Pannóniái-tó boritotta, amikor az ősdunának az országhatárainkon ki- vüli felsőbb szakaszán már komoly földtörténeti múltja volt. Az alpi orogenezis attikai fázisában (Winkler H. 1957. p. 267) a Jura hegységvonulat (főleg a svájci Jura és sváb Jura) kiemelkedése révén alakult ki az a vizválasztó, mely az ősduna viz- gyüjtő-területét nyugat felé lehatárolta. Az alsó és felső-pannóniai ősdunához még az Aare és a Rajna folyó svájci vizgyüjtő területe is hozzátartozott, sőt - Arldt szerint - még a Rhone felső-folyása is (Somogyi S. 1970. p. 80, Mike K. 1971). Ilyen módon az ősduna vízgyűjtője a felső pannóniai emeletben, a mai Genfi-tó, Neuchateli-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó vízvidékét is magába foglalta ( 51 . ábra) . E völgyszakaszokat magas teraszok kisérik. F. pannóniai Eopleisztocén »—őpleisztocén __ Ú jpleisztocén _ „ Holocén 51. ábra A Duna vízgyűjtőjének és vonalának változásai A Dunának ez az ősi útja az Aare völgyétől Schafhausen felé haladva Mengen körül érte el a Duna mai vonalát. Legmagasabb terasznyoma a mai meder fölött kb. 230 m magasságban van. Az Alpok északi előterében az alsó- pannóniai Duna (Dorn szerint) Krems és Nikolsburg között nyomozható (Szádeczky- -Kardos 1938. p.251., Somogyi S■ 1960. p.8.), torkolata pedig a Tullni-medencében lehetett. Az ősduna delta-üledékei már az alsópannóniai emeletben elérték Sopron környékét, tehát a Kisalföld szélét, a felsőpannonban pedig már a Kisalföld, ill. Dunántúl süllyedőkéit töltögették. (Szádeczky-Kardos E. 1938. p. 41, 1947 .p.19, Sümeghy J, 1939. p.145-137, Somogyi S. 1960. p.84) . A felsőpliocénben a Kisalföld süllyedő területein már megjelent a Duna kavicsos durva hordaléka is. E hordalékanyagot több mélyfúrás tárta fel. A tó azonban - kisebb-nagyobb területeket elborítva - még a levantei emelet elején is vissza-vissza tért, nemcsak a Kisalföldre, hanem a Bécsi-medencébe is. A Duna tehát a felső-pannóniai emeletben folyt át először a Bécsi-medencén. Ekkor folyt át először a Kisalföldön is. Határainkon kivüli felsőfolyását két nagy kaptura (lefejezés) tagolta szét a felső- pliocén elején. Délnyugati részét a RhSne folyó, az északkeletit a Rajna hódította el (Mike K. 1971) . A folyók hátravágódása nemcsak klimatikus, hanem tektonikus okokkal is magyarázható, hiszen azok áttörése — szerkezeti vonalak mentén, a Rajnai-árok beszakadása idején— a rodáni mozgásfázis lezajlásával egyidőben következett be. 51
