Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
15. A Szamos és a Kraszna kialakulása és változása
233/f■ ábra A Tisza vízgyűjtőjének vázlatos domborzata és vizrajza a Rissz glaciális második felében 1 = Az ősvizrendszer vonalai 2 = 0 - 100 mBf ■ 3 = 100 - 500 mBf 4 = 500 - ÍOOO mBf 5 = 1000 - 1500 mBf 6 = 1500 m fölötti magasságok előttről vannak többé-kevés- bé megbízható adataink. Az első ilyen vonatkozásban használható térkép 1775-ben készült Szuchodolszky Gáspár felvétele alapján, az utolsó felhasznált térkép pedig a VITUKI 1961-es vizrajzi felmérése nyomán. A két felvétel közötti időből további 13 felvételt ill. helyesbítést dolgoztunk fel. Kriech- baum Ignác térképfelvétele 1780 körül készülhetett. Az első katonai felmérés Szamost ábrázoló lapjai 1784-ben készültek. A folyó ábrázolása ez utóbbi térképen elég vázlatos . Tóthfalussy Sámuel két felvétele 1817 és 1819 között készült. A Szamos torkolatvidékéről 1824-ben ugyancsak ő készített elég pontos felvételt. Ismeretlen szerzőtől való, 1850-ből "A Szamos vizkörnyéke" c. kb. 1:57 600-as méretű térkép. Szép és pontos munka lehetett, de a légnedvesség és a hőmérséklet nyomán sok torzulás látható az oleátán,tehát a torzulással számolni kellett. Boros Frigyes hasonló méretarányú térképet készített 1853-ban. A két utóbbi térképen már a folyómeder szabályozásának első jelei is megtalálhatók. 1856-ban készült Weiss Istvánnak "A Tisza völgye" c. térképe. Feldolgozásunk szempontjából a térképnek az a hibája, hogy nagy a méretaránya (1:125 000).Ezzel szemben nagyszerűen használhatók a második katonai felmérésnek a vizsgált területre eső felvételilapjai, melyek 1858-ban és részben 1864-ben készültek, valamint a harmadik katonai felmérés 1:25 OOO-es lapjai, melyeket 1869-ben, illetve 1884 között vettek fel. 1892-ben Vályi Béla készített áttekintő térképet a Tisza völgyéről 1:125 000 méretarányban, melyen a Szamos medre is szerepel. A többi felvételektől eltérően mederszabályozás évét is feltünteti a szerző. A következő a M.Kir.Folyammérnöki Hivatal 1:25 OOO-es felvétele volt,mely 1940- ben készült. Felhasználtuk ezen kivül az 1943-ban helyesbitett katonai térképeket, valamint az 1952-es helyesbítéssel a Gauss- -Krüger vetületi rendszerbe "kényszeritett" térképeket is. Utolsó adataink a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1961- ben készült felvételeiből származnak. összehasonlítás céljából mindegyik felvételt 1:50 OOO-es méretarányban és sztereografikus vetületi rendszerben egységesítettük és azokat egymásra illesztve értékeltük. Legjellemzőbb és legmegbízhatóbb felvételeket kiemelve külön sorozatban is ábrázoltuk (234.ábra). A térkép összerajzolásához szükséges illesztési pontokat főleg az azonosítható templomok, utcák, települési részek,tereptárgyak , valamint (újabb térképeken) a háromszögelési pontok szolgáltatták. A Szamos mederfejlődésének természetes menetét lényegében az 1840-es évekből való első mederátvágások bontották meg.Jónak látszott tehát, hogy a medernek ezen időszak előtti és utáni fejlődési szakaszát külön-külön vegyük vizsgálat alá. 15.4.1. Mederváltozások_a_szabályozások előtt A mai országhatár óvártól északnyugatra húzódik, óvártól északkeletre 1775-ben a Szamosnak túlfejlett összetett kanyarulata volt, melyben kb. 5 km megtétele után mindössze 0,5 km-t haladt ténylegesen előre. A kanyar formájáról Ítélve arra lehet gondolni, hogy a folyó régebbi morotvákat épített bele az 1775-ös évi medrébe. Feltehető, hogy még a tölgykori Számos-meder 585
