Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
2. A Duna kialakulása és mederváltozásai
2. táblázat (folytatás) 405! 2 r“Tl 4 5 6 kvarcit, zöldpala kvarcitpala, homokszericites agyagfaciesü szericikő-pala, fillit, pala,kloritpala, tes-kovás aleuritkloritpala,agyagkloritos fillit pala,biotitos szepala,szericites(Őreglak-1?) a ricites kvarcit-kovás aleurolit§ « és antigén pala H 'S 3 breccsája, klorit. (Balaton-felvidék) H kvarcit w (Balaton-felvidék, 3 Tót-Vaszar) 440PH vast.: 250-300 m vast.: 200-600 m vast.: ? ________________________* 3. táblázat A "Pennini-tipusu" autochton sorozat vázlatos rétegsora Abszolút kor millió év Geológiai Képződmények megnevezése korszak kor 75137195235285350405MEZOZOIKUM Alsó és k özépső kréta D urvagneisz-sorozat, szerpentin, zöldpala, grauvakke, mész- pala, mészfillit, mészcsillámpala, szericitfillit, kovapala (Közseg-Rohonci-hegység, Rábasömjén-3, Ikervár-2, Sotony-2) Főleg apti és albai emelet Jura S .szürke mészpala, mészfillit, radiolarit, kovás a.pala, karbodiabáz (Ikervár-2, -9, -10, -11, Sót-2, Mihályi-22, -23, -29) Cáki konglomerátum? Kimmeridgei és titon emeletekbe sorolhatók Triász Cáki konglomerátum? ÚJPALEOZÓIKUM Perm s ötétszürke arkóza-homokkő (Kőszeg-Rohonci hg.) vörös és z. barna met. agyagkő (Dobsza-1) Homokkő, agyag, a.pala, aleurolit (Szülök, Kálmáncsa,Dobsza) Karbon F A A lkáli porfirtelérek (Vizvár -2, -3, -4, -4a) > ÓPALEOZÓIKUM Devon F iatalabb (felsőjura) diabáztelérekkel átjárt met. homok- kőpaJLa, palás dolomit, arkozás hkő (Komlósd), mészkő-dolomit (Rohonc) A felszini vizek tárgyalásához szükséges alaphegység szerkezetét részben az 1.ábra térképvázlata, részben a 2. ábra mélyföldtani szelvénye szemlélteti. A felszini vizek alakulásával kapcsolatban rétegtani vonatkozásban lényeges még megjegyezni, hogy a Duna - leszámítva a hegységen átkelő szakaszát - általában pannoniai üledékekre települt saját hordalékkúpján halad. A hordalékkúp pannon fe- küjét a hegységi szakasz közelében oligo- cén ill. miocén képződmények váltják fel, sőt helyenként a Duna-medre a mezozóos kőzeteket is föltárta. A fiatalabb mozgások révén összetördelt alaphegység felszinét a 49. ábra is szemlélteti. E kéregmozgások - melyek a Dunát is mai vonalára terelték - okozták azt, hogy ma a Gerecse É-i leszakadásánál az alluvium közvetlenül a karsztosodott felsőtriász mészkövekkel érintkezik, mely döntően beleszól a folyóvíz és a karsztvíz kapcsolataiba. A visegrádi szakaszon pedig a meder az andezitbe, ill. andezittufába mélyült és alig van alluviuma. Szerkezeti vonatkozásban azt kell kiemelnünk, hogy a karsztvízben a vizemelé- sek, vizszintsüllyesztések következtében keletkezett depressziók a törések hasadé- kain és karsztos járatain messzire éreztetik hatásukat. Egy tatabányai,vagy nagyegyházi vizszintsüllyesztés pl. - a törések mentén - a Dunáig is kiterjesztheti
