Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai

E módszer segítségével a kanyarok fejlődé­se és haladása közötti törvényszerűséget is sikerült kimutatnunk. A táblázatok vi­lágos áttekintést nyújtanak a genetikailag összetartozó mederszakaszok adataiban be­állott változások abszolút értékeire és tendenciáira egyaránt. A látszólag nem lo­gikus mederalakulásokat viszont a hely- szinrajzi lapokon és a keresztszelvényeken mutatkozó mederváltozások minden esetben indokolják. A meder függőleges irányú változását a nyilvántartási szelvények és azok ada­taiból szerkesztett hossz-szelvények alap­ján értékeltük. A különböző korú vizrajzi felmérés mederállapotait egymásra rajzol­tuk, ebből kitűnt nemcsak a meder oldal­irányú vándorlása, hanem mélységi viszo­nyaiban és szelvény-terület vonatkozásában bekövetkezett változása is (227., 228. ábra). A hossz-szelvények összehasonlításá­nak módszerét is alkalmaztuk. A változások helyenként rendellenes tendenciát mutattak, ezért megvizsgáltuk, hogy ezen anomáliák nincsenek-e kapcsolatban a kéregmozgások­kal. A mederfenék legnagyobb mélységeit áb­rázoló vonalak alá megszerkesztettük a szint-változások görbéjét is. Ilyen mód­szerrel a rendellenes fejlődés titkára is sikerült fényt derítenünk (228. ábra) .Ahol ugyanis emelkedik a térszin, ott a folyó bevágódik, ahol pedig süllyed, ott feltöl- tődés van folyamatban. A térképezett Tisza mederváltozásainak elemzésénél jó segítsé­get nyújtott a légi-fotó is. A 18. század­beli térképek ugyanis, még kezdetleges mű­szerekkel és módszerekkel készültek.(A tá­volságot például lépéssel mérték.) A fel­mérésbe néha nagyobb irányeltérések,távol­ság-torzulások is keletkeztek, melyeket nagyrészt sikerült kiküszöbölnünk a légi- -fotókon jelentkező hajdani medernyomok hieroglifáinak azonosításával. Ezek vala­melyik stádiumát ugyanis legtöbb esetben azonosítani lehetett a térképen megjelenő meder vonalformájával. A régi térképek használhatóvá "helyesbítése" nagyon lénye­ges a folyó szabályozás előtti mederválto­zásainak megközelítő meghatározásához.A lé­gi-fotókon ugyanis a kanyarfejlődés teljes ritmusa részleteiben nyomon követhető és a folyó oldalirányú vándorlása, vagyis a víz­szintes irányú fejlődés tendenciája is jól kiolvasható. A Tisza-meder recens változásainak vizsgálatát - kanyargása alapján három tí­pusra tagolva végeztük el. A meder hosszá­ban beállott változások elemzésére azonban a Tiszabő alatti szakaszt részletesebben is megvizsgáltuk. Több kanyarulatból álló nagyobb mederszakaszokat jelöltünk itt ki, melyek a különböző felmérések között bekö­vetkezett hossz-változásokat jobban tükrö­zik, mint a szomszédos kanyar fejlődésétől erősen függő Ívhosszak (229-231. ábra és 17., 18. táblázat). Megvizsgáltuk a kanyarok legnagyobb kitérésének és a kanyarok vándorlásának mértékét, valamint a velük kapcsolatban felmerült mederstabilitás és medervonal- -formák közötti kapcsolatok kérdését is (Mike K. 1970. II.sz .táblázat).Ezeket ka­nyaronként és bizonyos fejlettségi határok közötti szakaszokra osztva is a vizsgálat 451 228.ábra A Tisza-meder fenékszintjének változása a kéregmozgások tükrében 1. Két távoli időpont medermélysége a sodorvonal mentén 2. Tíz évre átszámított mélységváltozás (mm-ben) 3. Tíz évre vonatkoztatott szintváltozás (mm-ben)

Next

/
Thumbnails
Contents