Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
E módszer segítségével a kanyarok fejlődése és haladása közötti törvényszerűséget is sikerült kimutatnunk. A táblázatok világos áttekintést nyújtanak a genetikailag összetartozó mederszakaszok adataiban beállott változások abszolút értékeire és tendenciáira egyaránt. A látszólag nem logikus mederalakulásokat viszont a hely- szinrajzi lapokon és a keresztszelvényeken mutatkozó mederváltozások minden esetben indokolják. A meder függőleges irányú változását a nyilvántartási szelvények és azok adataiból szerkesztett hossz-szelvények alapján értékeltük. A különböző korú vizrajzi felmérés mederállapotait egymásra rajzoltuk, ebből kitűnt nemcsak a meder oldalirányú vándorlása, hanem mélységi viszonyaiban és szelvény-terület vonatkozásában bekövetkezett változása is (227., 228. ábra). A hossz-szelvények összehasonlításának módszerét is alkalmaztuk. A változások helyenként rendellenes tendenciát mutattak, ezért megvizsgáltuk, hogy ezen anomáliák nincsenek-e kapcsolatban a kéregmozgásokkal. A mederfenék legnagyobb mélységeit ábrázoló vonalak alá megszerkesztettük a szint-változások görbéjét is. Ilyen módszerrel a rendellenes fejlődés titkára is sikerült fényt derítenünk (228. ábra) .Ahol ugyanis emelkedik a térszin, ott a folyó bevágódik, ahol pedig süllyed, ott feltöl- tődés van folyamatban. A térképezett Tisza mederváltozásainak elemzésénél jó segítséget nyújtott a légi-fotó is. A 18. századbeli térképek ugyanis, még kezdetleges műszerekkel és módszerekkel készültek.(A távolságot például lépéssel mérték.) A felmérésbe néha nagyobb irányeltérések,távolság-torzulások is keletkeztek, melyeket nagyrészt sikerült kiküszöbölnünk a légi- -fotókon jelentkező hajdani medernyomok hieroglifáinak azonosításával. Ezek valamelyik stádiumát ugyanis legtöbb esetben azonosítani lehetett a térképen megjelenő meder vonalformájával. A régi térképek használhatóvá "helyesbítése" nagyon lényeges a folyó szabályozás előtti mederváltozásainak megközelítő meghatározásához.A légi-fotókon ugyanis a kanyarfejlődés teljes ritmusa részleteiben nyomon követhető és a folyó oldalirányú vándorlása, vagyis a vízszintes irányú fejlődés tendenciája is jól kiolvasható. A Tisza-meder recens változásainak vizsgálatát - kanyargása alapján három típusra tagolva végeztük el. A meder hosszában beállott változások elemzésére azonban a Tiszabő alatti szakaszt részletesebben is megvizsgáltuk. Több kanyarulatból álló nagyobb mederszakaszokat jelöltünk itt ki, melyek a különböző felmérések között bekövetkezett hossz-változásokat jobban tükrözik, mint a szomszédos kanyar fejlődésétől erősen függő Ívhosszak (229-231. ábra és 17., 18. táblázat). Megvizsgáltuk a kanyarok legnagyobb kitérésének és a kanyarok vándorlásának mértékét, valamint a velük kapcsolatban felmerült mederstabilitás és medervonal- -formák közötti kapcsolatok kérdését is (Mike K. 1970. II.sz .táblázat).Ezeket kanyaronként és bizonyos fejlettségi határok közötti szakaszokra osztva is a vizsgálat 451 228.ábra A Tisza-meder fenékszintjének változása a kéregmozgások tükrében 1. Két távoli időpont medermélysége a sodorvonal mentén 2. Tíz évre átszámított mélységváltozás (mm-ben) 3. Tíz évre vonatkoztatott szintváltozás (mm-ben)
