Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
13. A Tisza kialakulása és mederváltozásai
vidéki-süllyedék irányába (208. ábra). Az Érmelléken át húzódó vetődés mentén ugyanis még ekkor is süllyedőben volt ez a terület. De nemcsak a Nyírségen észlelhetők olyan medernyomok, melyekről biztos, hogy az ős-Tisza emlékeit őrzik és a koruk is biztos, "hogy a holocénnél nem idősebbek (210 .ábracsoport lAz Alföld többi részének földtani szelvényei, melyeket kövületekkel is bizonyított M.Áll.Földtani Intézet fúrásai alapján szerkesztett alapszelvénybe kapcsoltunk be (Mike K, 1974, 1975) egyöntetűen bizonyítják, hogy a mai felszínen látható medernyomok a würmi üledékek lerakódása utániak, tehát holocén koriak.Ugyan- csak jelenkoriak lehetnek a Szatmári-sik- ság felszínén észlelt kanyarulatok is (202. ábra), melyeket már többen leirtak és elemeztek (Fodor F, 1953, Borsy Z■ 1959, Mike K_;_ 1964) . A Kőrösvidéket és a Tiszántúlt sűrűn hálózzák be a felszini medernyomok (211.ábra) . Ezek paraméterei aszerint különböznek, hogy milyen vizhozamú folyó emlékeit őrzik (211/a-c. ábra). A Tisza medernyomai egy nagyságrenddé1 nagyobbak, mint a mellékfolyóié, ezért módunkban volt kielemezni egyes medernyomok megközelítőén pontos 211. ábra Medernyomok a Körösvidék felszínén 1. Mai vizrajz 2. Tisza-méretü medernyom 3. Maros-méretű medernyom 4. Kőrös-Sajó méretű medernyom 211/a.ábra Az ős-Tisza medernyomai a mai felszínen 1. Elfedett, vagy erodált szakaszokon a feltételezett folytatás iránya 2. Kanyarok nyomai a felszínen korát is (Mike K. 1975), mely a folyó holocénkori történetének feltárásához nagy segítséget nyújtott. A földtörténeti jelenkor, a holocén mindössze 12 OOO évet ölel fel,mégis a Tisza fejlődésében ez a legrövidebb földtani kor volt a leghatalmasabb változások kora. A mai Tisza kialakulása ekkor következett be. A vizrajz fejlődése mint egy érzékeny műszer, úgy követte a kéregmozgásokat (212. ábra) . Az az 5-10 m körüli szintváltozás pl., mely a Tisza érmelléki szakaszán, a fenyőnyir szakaszban bekövetkezett, 50-60 km-es távolságra vándoroltatta a Tiszát (206. ábra). Nézzük meg, hogyan lehet re- konstruálni a folyónak eme hatalmas méretű vándorlását. a) A fenyő-nyir I-ben, vagyis az ó-ho- locén elej én, a Tisza a Huszti-kapu elhagyása után délfelé fordult és a hegység lábánál kanyargott Féketeardó, Neveletlenfalva, Turterebes, Apa irányába (Mike K. 1964). Szatmárnál vette fel a Veresmart felől északnyugatra tartó Szamost (213-214.ábra) . A Tyukodi-vájás felé haladva Nagymajtény kqrül fordult az Érmellékre, majd a mai 402
