Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
12. A dunántúli nagyobb állóvizek kialakulása és változása
A tó mai problémáit elsősorban a vízminőség romlása okozza. Ennek több oka van. A vizutánpótlás csökkenése, mely a szárazabb időszakokban a viz töményedését okozza, a nádasok térfoglalása, mely a viz szellőzését akadályozza, de problémát okoz.helyenként az ésszerűtlen és tervszerűtlen nádirtás is, amennyiben a tavon helüli kisebb résztájak egyensúlyát megzavarhatják vele. Ilyen mikro tájegységek a tavon belül a következők: á. "Fürdető" b. Felső-tó, Nádas-tó, Kárászos,Nagytisztás, Nemfogi-tisztás, Belső- -tisztás c. Agárdi "Hosszú-tisztás" d. Nagytó, Rigya, Gallér e. Lángi-tisztás és Vendel-tisztás E részegységek sajátos karakterrel rendelkeznek, melynek fennmaradását az egységek közötti nádasok biztosítják. A tó vize telitve van szervesanyagokkal, melyek helyben képződtek (autochto- nok) és nem máshonnan mosódtak a tóba (Felföldy L. 1972). A viz szellőzését a nádasokba vágott "szél-csatornák" révén biztosítják, melyeket mintakisérletek nyomán terveztek és kiviteleztek. A szél e csatornák mentén áramlásokat idéz elő, a nyílt vízfelületek hullámzása révén pedig oxigénben dúsabb vizet kavar a mélyebb szintekbe. A tavat mégis pusztulás fenyegeti a vizutánpótlás csökkenése miatt, melyet valahogy orvosolni kell. Több terv, ill. javaslat született eddig,' de még érdemben egyikkel sem foglalkoztak komolyan. A tó szabályozása főleg abból állt, hogy bizonyos részeit strandolás és vízisport részére kikotorták, bizonyos részeit pedig feltöltötték, a partok egyrészén pedig partfalakat épitettek. A szabályozási munkák terveit a Középdunántúli Vizügyi Igazgatóság végezte. Ezek közül a legfontosabb "A Velencei tó part- és mederszabályozás koncepció terve", mely összefoglalja az előző szabályozási munkákat és meghatározza a "Velencei- -tavi Fejlesztési Program" keretén belül végzendő szabályozási munkákat. A tó teljes parthossza 26,5 km, ebből 15.658 km hosszú szákaszon partvédőmű épült eddig, de a partvédelem építése még folyamatban van. A tó vizszintjét úgy igyekeztek stabilizálni, hogy a Császárviz völgyében két tározót épitettek. A nagyobbik a Pátkai tározó,ahol a csapadékosabb évszakban fel- gyüjtik a patak vizét, a szárazabb évszakok idején pedig innen pótolják a tó vizét. A Zámolyi tározó kisebb méretű, igy ebből csak nagyobb szárazság idején pótolják a tó vizét. IRODALOM Adám L., 1955: A Velencei-tó kialakulásar Földr.Közi.1. Adám L.-Somogyi S. : A Velencei tó és viz- gyűjtéje.- In: Vizrajzi Atlasz sorozat 12. kötet VITUKI p. 8-14. Adám L. és Bendefy L., 1969: A Velencei tó kialakulása és vizszintváltozásai. — In: Vizrajzi Atlasz-sorozat 12. kötet, p. 15-20. Bendefy et al., 1969: A Velencei-tó kiala- kulása és fejlődéstörténeterVITUKI Jel. Bulla B. , 1943: Geomorfológiai megfigyelések a Balaton-felvidéken.-Földr.Közi. Csajáqhy G■, 1953: A Velencei-tó iszapjá- nak kémiai és fizikai és termikus tulajdonságai .— Hidr .Közi . 11-12. Erődi K.. 1910: A mezőségi tavak eredetéről .- Földr .Közi. Felföldi L.,1972: A Velencei-tó vizminőségi vizsgálata.-VITUKI: Tájékoztató... 1970. p.76-77. Gedeon T. , 1931: Hidrológiai megfigyelések a Vértes-hegység DK-i részébőliHidr. Közi. Jantsky B., 1952: A Velencei-hegység hidrotermális ércesedése .-MTA Müsz.Tud.Oszt. Köziem. V.3. Jantsky B., 1956: A Velencei hegység földtana .-MAPI Adattár Jugovics L., 1947 : Adatok a székesfehérvá- ri mélyfúrás kőzetanyagának ismeretéhez-: Földt.Közl. 76. Károlyi Z., 1970: A Velencei tó vizgazdál- kodási kérdései.-Hidr.Tájék. jun. Mike K., 1963: A Dunántúli Középhegység fő- karsztvizszintje és annak alakulását befolyásoló tényezők#-BKI Köziem. 2.sz. Mike K., 1963: Szerkezeti mozgások morfo- . tenetikai szerepe és gyakorlati értékelése a Dunántúl északkeleti részén,— BKI Közi. Mike K., 1980: Nagyobb állóvizeink hidrogeológiai adottságai —VITUKI jel. Pécsi M. et al., 1967: A dunai Alföld - Ma- gyarország tájföldrajza 1—Akadémiai Kiadó , Budapest Sédi K., 1944: A Velencei-tó kialakulása,— Budapest, p. 10-106. Sümeghy J., 1944: A Velencei-tó kialakulá- sa.— MÁFI Évk. Szabó K., 1933: Adatok a Velencei-tó fizikai földrajzához .— Földr.Köziem. Szabó Gy. et al., 1980: Magyarország nagy tavainak hidrogeológiai jellemzése,vízgazdálkodási értékelése, a Velencei tör- VITUKI Jel. Szalai T.. 1969: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete kialakulásának története»különös tekintettel a Balaton-Velencei gránitöv fejlődésmenetére.-VITUKI Jel. Szilárd J., 1954: Geomorfológiai megfigyelések a Mezőföld ÉNy-i részein. — . Földr,Ért. 2. _ _ . ... ___ V endl A., 1911: Jelentés a Velencei hegységben végzett részletes földtani vizsgálatokrólr-MÁFI Évi Jel. Vendl A., 1914: A Velencei-hegység geológiai és petrográfiai viszonyai.— MÄFI ___Évk. 22, Wein Gy., 1971: A Velencei-tó környékéHik fejlődéstörténete a neogéntől az ópleisztocénig. A Velencei-tó kialakulása és fejlődéstörténete.-VITUKI Jel.
