Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
11. A Dráva–Mura vízrendszer története
Az idősebb (IV-es, V-ös, VI-os és VII-es terasz itt is teljes mértékben hiányzik. A Dráva-menti szelvények arra utalnak, hogy a pleisztocén elején nemcsak a Mura-Kerka vidékén volt jellemző az üledékfelhalmozódás, hanem a Dráva mentén is. Több földtani szelvényben kimutatható ugyanaz a négy üledék-ritmus, melyet a Kerka-Mura táján a fúrások föltártak. Az idősebb teraszok tehát itt sem alakultak ki . Az üledékritmusok általában kavicsos durva üledékkel kezdődnek és fölfelé egyre jobban finomodnak. Az is megfigyelhető a Dráva mentén, hogy a legalsó üledékritmus kavicsa agyagos. Ez érthető is, hiszen a kiemelkedő pannon-rögökről főleg agyagot távolított el a pannon utáni denudáció s ez a kaviccsal együtt ülepedett le az akkori kicsi esés és a túltengő lebegtetett hordalék miatt (181/m, 181/6 és 181/p ábra. A hiányzó idősebb teraszok tehát nem azért nincsenek meg, mert elpusztultak a későbbi idők folyamán, hanem már eleve sem jöttek létre. Az idősebb terasz-szinteknek a kavicsos üledékritmusok felelnek meg, mégpedig úgy, hogy az alsó szint azonosítható a VII-es terasszal, alulról a második a VI-os terasszal, a harmadik az V-ös terasszal, a felső (vagyis a negyedik) pedig a IV-es terasz-szinttel. A III-as terasz anyagának felhalmozása után e területen élénk kéregmozgások zajlottak le, amely teraszképződéshez is vezetett. Ezzel megszakadt tehát az üledékfelhalmozódás folytonossága és a fejlődés a teraszképződések szakaszába csapott át. A fejlődés jellegének változásában nagy szerepet játszott a szintkülönbségek megnövekedése és a folyó esésében beállott változás. A földtani szelvények mind az üledékfelhalmozódás folyamatáról, mind a szerkezeti elmozdulásokról némi tájékoztatást adnak. Az idősebb pleisztocénkori eseményekről tehát a szelvények tanúskodnak, a fiatalabbakról pedig a felszíni jelenségek. 295
