Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)
1. Bevezetés
izosztatikus süllyedésekhez vezetett. Az eocénben elsősorban a sekély tengerrel borított flis-vályuk töltődése volt folyamatban. A larámiai fázis mozgásait ugyan már nem nagy intenzitású elmozdulások jellemezték, de gazdasági jelentőségük mégis nagy, mert ezek hozták létre azokat a karsztlápokat, melyben a kőszénképződés megindult. Sokkal hevesebben zajlottak le a pireneusi mozgások, melyeket az infra- oligócén letarolódás (denudáció) nagy kiterjedése is jelez, amikor ismét összepré- selődés volt a Kárpát-medencében. E folyamattal együttjárt az újabb szinorogén kiemelkedés is (7. ábra) . Az újabb lazulási és földtágulási ritmus a miocénben zajlott le. Az oligocén- miocén határán jelentkező szávai-fázist még inkább az intenziv szintváltozások jellemezték, mig az ó-stájer és új-stájer fázisokat már intenziv vulkáni működés is kisérte. A KÉK felé húzódó Eurázsia és e mozgásban lemaradó Kárpát-Balkáni tömeg határán kialakult rotáció következtében körkörös törések és lazulások is keletkeztek, melyet az andezit-kitörések és intrú- ziók is bizonyítanak (1, ábra). E fázisok már teljessé tették a Kárpátok mai Ívelésének kialakulását, a flis-vonulat felgyü- rődését is, de a Kárpátok még csak földtani értelemben voltak meg, összegyűrve,feltorlaszolva, Ívesen meghajlítva ugyan, de ebből a felszínen csaknem semmi sem volt látható. A hegység kiemelkedése,vagyis földrajzi hegységképződése még ezután kezdődött el. A Kárpát-medence kialakulásáról is csak ettől az időponttól kezdve van értelme beszélni (8. ábra). Még a pliocében is csak néhány száz méter magasságot ért el a Kárpátok vonulata. (Magashegységi formát ugyanis csak később; a pleisztocén folyamán öltött a vonulat). A medence nagyrészét pedig a fel- sőpliocénig egyre jobban kiédesedő "tengervíz" borította. A felsőpannon vizét már nem is tengernek, csak átfolyó tónak, ill. mocsaras tórendszernek lehet minősíteni,a- mely lefolyással is rendelkezett. A Pannóniái tó ugyanis viszonylag sekély volt és a felsőpannonban már mocsaras átfolyó tavakká alakult. Sekély volta miatt érzékenyen reagált a szintváltozásokra, melyek újabb összepréselődések hatására süllyedő és emelkedő sávokat, töréseket és enyhe re- dőket hoztak létre a felhalmozott üledékekben. A felsőpannoniai fluviolakusztri- kus vázrendszer alakulását a jK__ábra szemlélteti . A Kárpát-medence egyenetlenül süllyedő területeit a pannonban többezer méter vastagságú üledékösszlet borította be. A kiszáradt Pannoniai-tó felszine csaknem a hajdani víztükréhez hasonló tökéletes síkság volt, melyet később a hegységkeret felől érkező folyók kezdtek felszabdalni (10.ábra). A kéregmozgások a pliocén utáni időszakban nemcsak a hegységkeret emelkedésében és a medence süllyedésében mutatkoztak meg, hanem a medencén belüli egyenetlen szintváltozásokban is, melyek az egész vízrajz alakulását is meghatározták. Eg^ ~;s medencerészek (mint pl. az Erdélyi-medence és a Cserhát) még a pliocén után is többszáz m-t emelkedtek, mig más területek (pl. a Körösvidék, vagy a Szegedi-süllyedék) sokszáz métert tovább süllyedtek. Az emelkedő területeken az erózió egyengető tevékenységét ill.azok hátrahagyott emlékeit állapították meg, a süllyedő területeken pedig a folyóvízi felhalmozás emlékeit. 1.3.4. A_kéregmgzgások_hatása_a_felszini ¥izek_alakulására Magyarország a Föld egyik legzártabb medencerendszerének közepén fekszik. A medencerendszert - amint láttuk - a földtani másod- és harmadidőszakban felgyürődött és a negyedidőszakban kiemelkedett hegységkeret övezi. A felszíni vízfolyások mindig a medence peremei felől a vízrajzi tengelyt alkotó átfolyó tavak, ill. az Ős-Du- na felé tartottak. Vonalaik a mindenkori lejtési viszonyok szerint alakultak.A domborzat alakulása azonban a mindenkori külső (klimatikus) és belső (szerkezetalaki- tó) hatások küzdelmének volt a függvénye.A kéregmozgások tehát - elsősorban a szabályozások előtti időkben - döntő módon beleszóltak a vizrajz alakulásába. A szabályozások óta a mederváltozásokra gyakorolt hatás jelentősen csökkent, de nem szűnt meg. A vizrajz alakulása során ugyan nem lehet elkerülni, hogy a kéregmozgásokat is meg ne említsük, de azok szerepe olyan nagy hogy külön fejezetben is érdemes foglalkozni vele. Először is a talpunk alatt lezajló mozgásokról kell beszélnünk. A folyók fejlődésében mutatkozó tendenciák feltárása szempontjából a recens (jelenkori) kéregmozgások és a mozgásokat tükröző mederváltozások megállapítása igen fontos feladat. Egyelőre nem is lehet felmérni, hogy mekkora jelentősége volt ilyen szempontból annak az úttörő munkának, melyet Bendefy László (1964) a szabatos szin- tezések adataira építve a legfiatalabb kéregmozgások meghatározása terén végzett,de jelentősége vitathatatlan, ő ugyanis a magassági pontok szintváltozásainak mértékéből, tendenciájából a változások ütemét és feltételezhető mértékét mutatta ki. Egy- -egy területegység szintváltozása természetesen többféle okra vezethető vissza,de csak idő kérdése, hogy a hatások szerepét nagyságrend szerint is el lehessen különíteni . A recens kéregmozgások izovonalai a- lapján nagy határozottsággal állíthatjuk, hogy a Kárpát-medencében nagyjából É-D-i összepréselődés van ma folyamatban. Az általános európai csapástól való eltérés oka az alaphegység szerkezetének preformáló szerepe. A kéregmozgások a folyók, tavak alakulására elsősorban a felszín lejtési viszo/ MŰSZAKI FŐlSKOL Vízgazdálkodási intézői, (Otí * I.ARA
