Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

1. Bevezetés

izosztatikus süllyedésekhez vezetett. Az eocénben elsősorban a sekély ten­gerrel borított flis-vályuk töltődése volt folyamatban. A larámiai fázis mozgásait ugyan már nem nagy intenzitású elmozdulá­sok jellemezték, de gazdasági jelentőségük mégis nagy, mert ezek hozták létre azokat a karsztlápokat, melyben a kőszénképződés megindult. Sokkal hevesebben zajlottak le a pireneusi mozgások, melyeket az infra- oligócén letarolódás (denudáció) nagy ki­terjedése is jelez, amikor ismét összepré- selődés volt a Kárpát-medencében. E folya­mattal együttjárt az újabb szinorogén ki­emelkedés is (7. ábra) . Az újabb lazulási és földtágulási rit­mus a miocénben zajlott le. Az oligocén- miocén határán jelentkező szávai-fázist még inkább az intenziv szintváltozások jelle­mezték, mig az ó-stájer és új-stájer fázi­sokat már intenziv vulkáni működés is ki­sérte. A KÉK felé húzódó Eurázsia és e mozgásban lemaradó Kárpát-Balkáni tömeg határán kialakult rotáció következtében körkörös törések és lazulások is keletkez­tek, melyet az andezit-kitörések és intrú- ziók is bizonyítanak (1, ábra). E fázisok már teljessé tették a Kárpátok mai Ívelé­sének kialakulását, a flis-vonulat felgyü- rődését is, de a Kárpátok még csak földta­ni értelemben voltak meg, összegyűrve,fel­torlaszolva, Ívesen meghajlítva ugyan, de ebből a felszínen csaknem semmi sem volt látható. A hegység kiemelkedése,vagyis föld­rajzi hegységképződése még ezután kezdő­dött el. A Kárpát-medence kialakulásáról is csak ettől az időponttól kezdve van ér­telme beszélni (8. ábra). Még a pliocében is csak néhány száz méter magasságot ért el a Kárpátok vonula­ta. (Magashegységi formát ugyanis csak ké­sőbb; a pleisztocén folyamán öltött a vo­nulat). A medence nagyrészét pedig a fel- sőpliocénig egyre jobban kiédesedő "ten­gervíz" borította. A felsőpannon vizét már nem is tengernek, csak átfolyó tónak, ill. mocsaras tórendszernek lehet minősíteni,a- mely lefolyással is rendelkezett. A Pannó­niái tó ugyanis viszonylag sekély volt és a felsőpannonban már mocsaras átfolyó ta­vakká alakult. Sekély volta miatt érzéke­nyen reagált a szintváltozásokra, melyek újabb összepréselődések hatására süllyedő és emelkedő sávokat, töréseket és enyhe re- dőket hoztak létre a felhalmozott üledé­kekben. A felsőpannoniai fluviolakusztri- kus vázrendszer alakulását a jK__ábra szem­lélteti . A Kárpát-medence egyenetlenül süllye­dő területeit a pannonban többezer méter vastagságú üledékösszlet borította be. A kiszáradt Pannoniai-tó felszine csaknem a hajdani víztükréhez hasonló tökéletes sík­ság volt, melyet később a hegységkeret fe­lől érkező folyók kezdtek felszabdalni (10.ábra). A kéregmozgások a pliocén utáni idő­szakban nemcsak a hegységkeret emelkedésé­ben és a medence süllyedésében mutatkoztak meg, hanem a medencén belüli egyenetlen szintváltozásokban is, melyek az egész vízrajz alakulását is meghatározták. Eg^ ~;s medencerészek (mint pl. az Erdélyi-medence és a Cserhát) még a pliocén után is több­száz m-t emelkedtek, mig más területek (pl. a Körösvidék, vagy a Szegedi-süllyedék) sokszáz métert tovább süllyedtek. Az emelkedő területeken az erózió egyengető tevékenységét ill.azok hátraha­gyott emlékeit állapították meg, a süllye­dő területeken pedig a folyóvízi felhalmo­zás emlékeit. 1.3.4. A_kéregmgzgások_hatása_a_felszini ¥izek_alakulására Magyarország a Föld egyik legzártabb medencerendszerének közepén fekszik. A me­dencerendszert - amint láttuk - a földtani másod- és harmadidőszakban felgyürődött és a negyedidőszakban kiemelkedett hegy­ségkeret övezi. A felszíni vízfolyások min­dig a medence peremei felől a vízrajzi ten­gelyt alkotó átfolyó tavak, ill. az Ős-Du- na felé tartottak. Vonalaik a mindenkori lejtési viszonyok szerint alakultak.A dom­borzat alakulása azonban a mindenkori kül­ső (klimatikus) és belső (szerkezetalaki- tó) hatások küzdelmének volt a függvénye.A kéregmozgások tehát - elsősorban a szabá­lyozások előtti időkben - döntő módon be­leszóltak a vizrajz alakulásába. A szabá­lyozások óta a mederváltozásokra gyakorolt hatás jelentősen csökkent, de nem szűnt meg. A vizrajz alakulása során ugyan nem lehet elkerülni, hogy a kéregmozgásokat is meg ne említsük, de azok szerepe olyan nagy hogy külön fejezetben is érdemes foglalkoz­ni vele. Először is a talpunk alatt lezajló moz­gásokról kell beszélnünk. A folyók fejlődésében mutatkozó ten­denciák feltárása szempontjából a recens (jelenkori) kéregmozgások és a mozgásokat tükröző mederváltozások megállapítása igen fontos feladat. Egyelőre nem is lehet fel­mérni, hogy mekkora jelentősége volt ilyen szempontból annak az úttörő munkának, me­lyet Bendefy László (1964) a szabatos szin- tezések adataira építve a legfiatalabb ké­regmozgások meghatározása terén végzett,de jelentősége vitathatatlan, ő ugyanis a ma­gassági pontok szintváltozásainak mértéké­ből, tendenciájából a változások ütemét és feltételezhető mértékét mutatta ki. Egy- -egy területegység szintváltozása termé­szetesen többféle okra vezethető vissza,de csak idő kérdése, hogy a hatások szerepét nagyságrend szerint is el lehessen különí­teni . A recens kéregmozgások izovonalai a- lapján nagy határozottsággal állíthatjuk, hogy a Kárpát-medencében nagyjából É-D-i összepréselődés van ma folyamatban. Az ál­talános európai csapástól való eltérés oka az alaphegység szerkezetének preformáló szerepe. A kéregmozgások a folyók, tavak alaku­lására elsősorban a felszín lejtési viszo­/ MŰSZAKI FŐlSKOL Vízgazdálkodási intézői, (Otí * I.ARA

Next

/
Thumbnails
Contents