Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

3. A Lajta magyarországi szakaszának földtörténeti múltja - 4. A Rába kialakulása és mederváltozásai

gyává tenni.

A mai Rába Sárvár alatt éri el a Kisalföldet. Sárvár alatti szakasza az, amely - a szabályozások révén - ma már mesterséges medernek tekinthető. A szabályozások hatásainak elemzését tehát ezen a szakaszon kellett elvégeznünk.

A mederváltozások értékeléséhez öt térképsorozatot használtunk fel. Az I. és

II. katonai felmérés a szabályozások előtti mederváltozások jellemzésére ad lehetőséget, a II. katonai felmérés és a kataszteri felmérés a közben lezajlott szabályozásokat és a beilleszkedés együttes hatásából eredő változást mutatja be, a kataszteri térkép és a VITUKI 1958. évi felmérése szabályozások óta bekövetkezett változások és a szabályozások előtti változások üteme és mértéke közötti párhuzamok megvonását teszi lehetővé, a kataszteri felmérés, valamint az Á.T.I. 1921-22-es helyesbitett térképe pedig a szabályozott szakasz részben "szabadon" való fejlődéséről nyújt némi tájékoztatást.

A térképek pontossága - természetesen - nem egyenértékű, de alkalmas a kitűzött feladatok megoldására.

4.2.1. Az_értékelés_módszeréről

A különböző térképeket, a fixpontok

ill. km-hálózatuk alapján, illesztve rajzoltuk egyetlen helyszinrajz-sorozatba. A különböző korú medrek partéleit különböző jelzésekkel ábrázoltuk. Az áttekinthetőség kedvéért a mederszakaszt néhány km-es kisebb szakaszokra tagoltuk. A szakaszok határát úgy választottuk meg, hogy a különböző korú medrek minél közelebb legyenek egymáshoz, lehetőleg messék egymást, vagy egybeessenek.

Az átmetszések egyenes szakaszain is a régi meder szakaszainak megfelelő egységeket igyekeztünk felvenni.

Az egyenes mederszakaszok tették szükségessé, hogy ilyen kis szakaszok szerint végezzük el az összehasonlítást, ne pedig a kanyarok méretei alapján. A kanyarok jellemző adatait egyébként már Károlyi Zoltán (1964) táblázatosán összeállította. Morfológiai elemzésüket pedig - már vizsgálataink után — Laczay István (1981) is elvégezte.

Az egyes szakaszokon belül vizsgáltuk a meder hosszát, az előző meder középvonalától a másik meder középvonalának legnagyobb kitérését (mindkét part irányában) és kiszámítottuk a szakasz hosszúságában beállt változását is.

Az adatokat táblázatosán közöljük külön oszlopban tüntetve fel az átmetszéseket (Á) is (5.táblázat) .

A Rába mederváltozásainak táblázata

5. táblázat

(Szakasz sz.

i

!

Felmérés

éve

Meder

hossza

(km)

Meder legnagyobb kitérése (100 m)

bp. jp.

Szakasz hosszváltozása (km)

Megjegyzés

1

2

3

4

5

6

7

i 1.

1783

2,1

j

1840-60

2,15

1,40

0,40

+ 0,50

1910

2,15

0,05

1,00

0,00

1921-22

2,18

0,10

0,05 ■

+ 0,03

1958

2,12

0,10

0,10- 0,06

21683

2,75

f

1840-60

3,00

1,80

0,60- 0,25

1910

1,95

10,50

0,00- 1,05

(átmetszés)=

1921-22

1,95

0,10

0,05

0,00

A

1958

2,00

0,10

0,15

+ 0,05

3.

1783

3,10

1840-60

3,05

2,00

1,00

0,05

1910

1,60

12,50

0,00- 1,45

A

1921-22

1,60

0,30

0,00

0,00

1958

1,60

0,00

0,20

0,00

4.

1783

1,80

1840-60

1,80

2,90

2,10

0,00

1910

1,35

13,80

0,00- 0,45

1921-22

1,30

0,20

0,00- 0,05

1

___________________

1

958

1,40

0,00

0,25

+ 0,10

170