Mike Károly: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története (Aqua, Budapest, 1991)

3. A Lajta magyarországi szakaszának földtörténeti múltja - 4. A Rába kialakulása és mederváltozásai

3. A LAJTA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK FÖLDTÖRTÉNETI MÚLTJA

A folyó két kisebb vízfolyás,a Schwarza és Pitten egyesülése utáni szakaszán viseli a Lajta nevet. Esése ettől kezdve jóval kisebb (51 cm/km), völgye kiszélesedik és durvaszemcséjü vastag hordalékanyagon haladva éri el a Duna hordalékkúpját.Vizének jelentős részét elnyeli ez a durva üledék. Balpartján 13,5 km hosszú árapasztó csatornát is építettek,mely több vizet képes levezetni, mint maga a Lajta töltése- zett medre.A csatorna is töltések közé van szoritva. E vizrajzi rendezések a folyón 1929-30. évben zajlottak le.

A Lajtának csak egy 18.4 km-nyi kis szakasza esik hazánk területére.Magyarországi szakasza a pleisztocénben alakult ki , miután a Duna elhagyta a Brucki-kaput és a Pandorfi-fennsikot. A Lajta ennek É-i peremébe vágta be magát, építgetve hordalék- kúpját m mai Mosoni Dunáig. Földtörténeti múltját hazánkban elsőként Szádeczky Kar- doss E. (1937/1938) elemezte. Szerinte Rohraunál a Lajtának egy idősebb és egy fiatalabb szakasza határolódik el.Rohrau- -Bruck-Margaréten-Fischamend vonalában egy 150-170 m magasságú hajdani völgytalp van. Kialakulása a Dunának a Dévényi kapuba való vándorlással lehet kapcsolatban. A„le- vantei" kavicsok itt 190-200 m magasan vannak. Ebbe vágódott be a Duna Rohrau alatti szakasza, s ez nem lehet idősebb a pleisztocénnél. A Fischa, Reisen és a Lajta Mar- garéten környékén ömlött közvetlenül a Dunába. A Duna elvándorlása után a Lajtának a Fischával volt közös torkolata Fischa- mend táján. Ez az állapot még a pleisztocén második felében is fennállott. A plio- cén Duna völgyét részben a Lajta foglalta el (ÉNy- felé kanyarodva). Később a Kisalföld felől egy kisebb patak lefejezte a Lajtát, igy alakult ki a Rohrau alatti

Lajtavölgy. Ez az elképzelés Hassingertől származik, de nagyon valószínűnek látszik. Erre utal Szádeczky-Kardoss E. szerint az is, hogy ez a völgyszakasz keskenyebb és mélyebb,tehát más jellegű, mint a felsőbb része

A Lajta mai felső folyása a Lajta Fischamend felé tartó völgyének csonkja lehet. A Götzendorf-Bruck-Rohrau-menti szakasza a Lajta egykori mellékfolyójának ősi medre ill. obszekvens völgye lehetett. A Rohrau alatti szakasza pedig a Duna egyik mellékpatakjának völgye volt. Szádeczky- -Kardoss E. szerint kialakulóban van egy újabb kaptura is; a Vulka kapturája,melynek következménye lesz, hogy a Lajta a maiVulka vonalára fordul, alsóbb szakaszát pedig mellékvizeinek hagyja hátra.

IRODALOM

God a et al. 1965: Magyarország vizvidékei- nek hidrológiai viszonyai.- VITUKI kiadvány.

Mike K, 1981: Árvédelmi gátak fejlesztése céljából készült ősvizrajzi, rétegtani és morfogenetikai kutatások.-VITUKI jelentés .

Mike K. 1981: A Fertő tó vízgyűjtőjének

vízföldtani és fejlődéstörténeti vázlata.-VITUKI, Vizrajzi Atlasz-sorozat 24.köt.

Szádeczky-Kardoss E. 1937: A Lajta kialakulásáról.- Földr. Köziem. LXV. 1-3. p. 27-31.

Szádeczky-Kardoss E. 1938: A Kisalföld

földtani viszonyai.-Sopron.

4. A RÁBA KIALAKULÁSA ÉS MEDERVÁLTOZÁSAI

A Rába ma a Stájer Alpokban ered, 1200 m- rel az Adria szintje feletti magasságban. Vízgyűjtőjének egyes pontjai meghaladják az 1500 m magasságot. Szentgotthárdnál,ahol a folyó Magyarországra lép, a folyó medre a 232 m A.f-i szintre ereszkedik, Körmendnél 191 m-re, majd Sárvárig 38 m-rel ala- csonyodik (153 m). A Kisalföldön tovább csökken a folyó esése. Marcaltőnél 122 m, Győrnél pedig 112 m A.f-i szintre kerül a partélek magassága.

A folyó magyarországi szakaszának esésgörbéje kiegyenlített. A meder fenékszintjének görbéjében is mindössze csak a Nick-i Duzzasztóműnél állapítható kisebb törés. (Ez a kb. 2 m-es lépcső is minden bizonnyal a duzzasztómű fölötti hordalék- -lerakódásból származik.) A szabályozatlan felső folyásán kereken 73 cm/km az esés, a szabályozott szakaszán, Sárvár-Nick között 55 cm/km, Nick-Várkesző között 68 cm/km, Várkesző-Győr között 10 cm/km.

4.1. A Rába kialakulása és ősi medervonalai

A folyó kialakulásával, földtörténeti múltjával többen foglalkoztak (lásd:írod.). Ezek közül azonban ki kell emelnünk Szádeczky-Kardoss E. (1938., 1957) , Góczán L. (I960), Somogyi S. (1960) és Strausz L. (1960) munkáit.

A Pannoniai-tó kiszáradása ill. partjainak összezsugorodása után hatalmas méretet öltött a lepusztulás. Folyók barázdálták fel a panr.óniai térszint, melynek hordalékanyaga (nyomokban) még a tanuliegyek tetején is megtalálható (Sághegy, Kis-Som- lyó. Nagy Somlyó) . Szádeczky-Kardoss E. (1938, p. 148-149) ezeket az ös-Rába hordalékának tekinti. Somogyi S. (1960) helyesen mutatott rá, hogy ennek az eróziónak kora a piacenzai földtani emelet. A tanu- hegyeket is ez hozta létre. Somogyi erről igy ir: "akkor előzőleg a Rába nem szállít-