Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Hüvelyes növények termesztése - A szója

A SZÓJA (Glycine sója L.)

Jelent ó's égé

// •+

Őshazájául egyesek Dél-Kelet-Azsiát, mások Mandzsúriát jelölik meg. Szántóföldi termesztése Kínában legrégibb, ahol többmint 4.000 éve termesztik. Innen terjedt el Indiába, Japánba majd Észak-Afrikába. Európában (Észak-Olaszország- ban és Franciaországban) termesztésére csak a XIX. században került sor. Hazánkban a szója meghonosításával a múlt század 70-es éveiben kezdenek foglalkozni. Nagyobb vetésterületet az első' világháború alatt foglalt el. Ezt követően termesztése szokványossá vált.

Jelenleg legkiterjedtebben az USA-ban foglalkoznak termesztésével, ahol vetésterülete jóval meghaladja 10 millió hektárt. Magyarországon a szója vetésterülete rendkívül ingadozó, hasonlóan átlagtermése is. Az 1930-as évek végén mintegy 5.000 ha-ra (10,4 q/ha átlagtermés), majd az 50-es években 2-3 ezer ha-ra (4,2 q/ha), mig jelenleg 1,5-2 ezer ha-ra (7 q/ha) tehető' vetésterülete, igen kis átlagtermésekkel.

Sokoldalú használhatósága és magas fehérje tartalma (40%) miatt jövőbeni vetés- területének és átlagtermésének jelentős növeléséhez komoly népgazdasági érdek fűződik.

A szójatermesztés világméretű gyors kiterjedését az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat

A szója világtermelésének alakulása (FAO adatok alapján)

É v

Vetésterület 1000 ha

Termésátlag

q/ha

1952-54

16.000

10,0

1962-63

27.000

11,5

1964

29.200

11,1

1965

30.440

12,0

1966

31.120

12,4

A szójának ma az emberi táplálkozás, az állati takarmányozás és ipari felhasználás területén több, mint 100 féle lehetőségét ismerjük. Magát a zöldnövényt takarmánynak, legelőnek, esetenként zöldtrágyának használják.

29