Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Gumós növények termesztése - A burgonya
11. tóblázat A burgonya vetésterületi és termésadatai Évek Vetésterület hektár Termésátlag q/ha 1921-1930 250-280.000 60-70 1931-1940 V 270-310.000 65-70 1945-1950 * 280-305.000 60-70 1951-1960 210-250.000 85-105 1961-1970 140-220.000 80-115 1971-1973 120-130.000 110-116 Az utóbbi 10 év országos termésátlaga kereken 100 q/ha. Az ország összes burgonya termése 14-15 millió q, melynek kb. felét emberi táplálkozásra használjuk. Egy fó're esó' fogyasztás 80 kg, megeló'zó'leg 130 kg volt. A fogyasztás jelentős csökkenése ellenére a hazai termésbó'l nem tudjuk az igényeket kielégíteni, egyrészt a vetésterület nagyarányú (mintegy 20%-os) visz- szaesése, másrészt a termésátlagok igen mérsékelt ütemü növekedése miatt. A termésátlag alakulásában nagy szerepe van a burgonya kisüzemi körülmények közötti termesztésének. Napjainkban az országos vetésterület mintegy 50%-a a háztáji és kisegitó' gazdaságokra esik. Hagyományos termesztési tájai hóképp a homokos (Szabolcs-Szatmár, Somogy, Bács megyék) és a magasabb fekvésű területeken (Borsod-Abauj-Zemplén, Vas és Veszprém megyék) alakultak ki. Hasznosítása Élelmezésben: igen sokoldalú szerepet tölt be s csaknem nélkülözhetetlen táplálékunkká vált. A burgonya 12-20% keményitó't, 1-2% fehérjét tartalmaz. 100 g nyersburgonyában 80-100 mg C vitamin van. Ipari nyersanyagként: Az ipari burgonya 18-20% keményitó't tartalmaz. Ennél fogva keményítő' és szeszgyártásban is felhasználják. Hazánkban e célt szolgáló vetésterület 4-5%-ra tehető'. Takarmányként: Nálunk a burgonyának takarmányként történő' hasznosítása jelentéktelen. Ugyanakkor a két német államban, vagy Lengyelországban az össztermésnek mintegy 50%-át takarmányozzák fel. A burgonya 25% szárazanyagot tartalmaz. Etetését a solamin glükozida tartalma korlátozza. Nyersen fejőstehenekkel 10-15 kg/nap, lovakkal 5— 1 Oj. juhokkal 1-2 kg etethető'. 89
