Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Gyökérnövények termesztése - Répamag termesztés
Ha viszont a gazdaság nem rendelkezik a kiszedéshez elegendő munkaerővel és a dugványrépát géppel takarítják be, a vetési sortávolságot a betakaritógép sortávolsága határozza meg, amely legtöbb esetben 45 cm. Az osztályozott elitmagot az ipari répamaghoz hasonlóan cellás rendszerű (CV-71, RAU), vagy pneumatikus (SPC-6) vetőgépekkel lehet elvetni. Amenyiben az elitmag nem osztályozott, akkor bütykös adagoló-szerkezetű, vagy SPC-6-os vetőgéppel kell vetni. Szemenkénti vetésnél a gomoly távolság 5-6 cm, a sortávolság - gépi betakaritás esetén - 45 cm, a vetés mélysége pedig a viszonyoktól függően 3-4 cm legyen. 6 cm-es gomoly- és 45 cm sortávolság esetén 1 ha-on 370-400 db gomoly kel ki, melyből ha 200.000 megmarad, kereken 6-7-szeres ki ültetési arány érhető el. A vetéshez szükséges elit cukorrépa-vetőma got az illetékes cukorgyár szolgáltatja. Vetésre kizárólag a cukorgyár diszpozíciója szerint a Répa termesztési Kutató Intézet által szállított, vagy egyéb külföldi elit vetőmagot szabad felhasználni. Az ipari répavetőmag keresztezés utján kerül előállításra. Az elitmag, a szülőpartner magja, mely vagy mechanikus keverékben, vagy külön-külön csomagolva kerül a répamag-termesztő gazdaságokba. A mechanikusan kevert vetőmagtételben az anya- és apamag csiraaránya 6:3, vagy 3:1, ugyanilyen arányú a külön-külön szállított elit anya-, illetve elit apamag is. A mechanikus magkeverékből fejlődött dugványok válogatás nélkül, mig a külön szállított anya-, illetve apamagból fejlődött dugványok szisztematikusan váltakozó sorokban kerülnek kiültetésre. A kiültetés módja határozza meg az elitmag elvetését is. Ugyanis az első esetben a két szülőpartner magja együtt, mig a másodikban külön-külön kerül elvetésre. A két szülőpartner területe között - a keveredés megakadályozására - egy gépalja izolációs távolságot kell hagyni. Kártevők elleni védekezés A dugványrépa növényvédelme megegyezik az ipari cukorrépa növényvédelmével. A kelő növényállományt - ha száraz az időjárás - leginkább a földi bolha és a répabarkó veszélyezteti. A törpe répabogár is jelentős károkat okozhat. A talajlakó kártevők is pusztitják a dugványrépát, melyek kártétele súlyosabb esetben igen jelentős is lehet. A répái evél tetü ellen közvetett védekezés a gazdanövények: libatop-, laboda- félék, illetve kecskerágó stb. irtása, gyérítése. Ugyancsak nem kedvez a növények gyors erőteljes fejlődése sem a levéltetünek. A répalevéltetü nemcsak a levélnedvek szivogatásával okozhat rendkívül nagy károkat, hanem a vírusos sárgaság terjesztésével is. A nagy N-mütrágya adagok ugyan elfedik a látható tüneteket, azonban a répák, annak ellenére, hogy zöldeknek látszanak, mégis fertőzöttek és forrásai lesznek a következő magtermesztő évben a vírusos sárgaság 78
