Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Gyökérnövények termesztése - A cukorrépa

Külön említést érdemel a répa mészigényessége. 50-80 q/ha mésziszapnak, mint ásványi trágyának is nagy a jelentősége. Ezenkívül kötött talajokon a gyors és egyenletes kelést is biztosítja. Lüdeche kisérletei alapján 350 q/ha/gyökér + leveles répafej/ termés esetén; Száraz anyag q/ha N P2°5 k2o kg/ha-t Ca 0 MgO von ki a talajból Na20 141 178 54 280 85 56 86 A répa VI. hó végén és VII. hóban igényel legtöbb táplálóanyagot. Öntözetlen termesztésnél a N a levelekben halmozódik fel, a növény nem tudja feldolgoz­ni, igy káros N-tartalmu aminósavak halmozódnak fel a répában (glutamin, asz- paragin és ezek savai; leucin, tirozin, betamin). Ennek következtében csökken a kivonható cukormennyiség és a melasz, illetve a cukor sötétebb szinü lesz. Ön tözéssel még a kiegészitő N műtrágyázás is jól érvényesül, illetve hasznosul. Megfelelő' NPK tápanyagegyensuly biztosításával a káros minőséget rontó hamu és egyéb alkotórészek felhalmozódása jelentősen csökkenthető. Felvehető N hiány esetén a levelek egyenletesen világoszöldek, majd egyenle­tes sárgulás és korai elhalás következik be. Legelőször az öregebb szél levelek halnak el. Felvehető P hiány esetén a levelek sötét-olivázold szineződésüek. A levélszélek gyakran vörösre szineződnek, később pedig sötétbarna, majd fekete foltok lépnek fel. Felvehető K-ban mutatkozó hián> következtében a levelek gyengén hullámosak­ká és a levélszélek sárgásán világosabbakká válnak. Később megbámulva el­halnak. Felvehető Mg hiány esetén a szélső, majd a középső levelek szélei sárgulnak meg, majd a sárgulás az egész levélre kiterjed és csak a levélerek mentén ma­radnak zöld sávok, ami jellegzetes rajzolatot mutat. Mivel az oldalerek közötti levélszövet megvastagszik és összehajtáskor hangot ad, könnyen összetéveszthető a vírusos betegség okozta sárgulással és torzulással. Felvehető Bór hiány esetén a szivlevelek kicsinyek maradnak és megfeketedve el­halnak. A répa test felső része is megfeketedik. Tál a jelőkészitése Mélyenmüvelt, porhanyó, jól ülepedett talajt kiván. Kalászos elővetemény ese­tén: tarlóhántás - istállótrágya középmély beszántása - mélyszántás. Utóbbi elmulasztása esetén eketalp - betegség lép fel, aminek következménye az elá­gazó gyökér. Legkedvezőbb eredmény 30-35 cm-es mélyszántással érhető el. A 52

Next

/
Thumbnails
Contents