Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
Korszerű termelési eljárások, iparszerű termelési rendszerek
kukorica mintegy 25 %-a árunövényszerepet kap, s ezáltal az üzem árutermeló'- képességét növeli. A BKR-rendszer átlagos színvonalú és fejlesztési lehetőséggel rendelkező üzemek számára ajánlható. Kisebb kukoricaterülette! belépó'k is fejleszthetik termelésüket. A korszerű termelési ismeretek nélkül csatlakozók részére - a CPS-hez hasonlóan - mindenre kiterjedő' “termelési művezetést" ad ez a rendszer. A kuko- ricatermeíés minden fázisában megteremti a tárgyi és személyi feltételeket. Géprendszerébe az üzem meglévő gépei könnyen beilleszthetők. Biztosítja a jövedelmezőség javulását. A termésből csak 3--5 %-ot von el, ezáltal az állattenyésztés fejlesztését Is elősegiti. A KSZE-rendszer fejlesztési alappal és alapos kukoricatermelési gyakorlattal rendelkező, magas termelési színvonalon gazdálkodó üzemeknek előnyös. Fontos tényező a kukoricaterület nagysága és a további fejlesztés lehetősége. E rendszer szaktanácsadási hatóköre szőkébb, mint a CPS vagy BKR támlásoké. Éppen ezért fontos, hogy az üzem önállósága, jó szakmai felkészültséggel párosulva, lehetővé tegye a rendszer előnyeinek kihasználását. A megtermelt kukorica 6-8 %-át vonja el a partnerektől. A KITE-rendszer-ben résztvevő üzemek közös vagyont, illetve társasági tulajdont nem hoznak létre. A résztvevők kizárólagos tulajdonosai annak a vagyonnak, amellyel a társaság tevékenységében résztvesznek, tehát megszerzik az együttműködés keretében szerzett gépsorok és egyéb dolgok tulajdonjogát. Az érvényben levő rendelkezések értelmében a taggazdaságoknak a gépsor vásárlásához a gépek értékének 30 %-át saját erőből kell biztositani, mig a fennmaradó 70 %-ot 3 éves időtartamra a Magyar Külkereskedelmi Bank meghitelezi. Ezen devizahitel törlesztésének alapvető kritériuma, hogy azt csak a kukorica többlettermésből lehet törleszteni. E rendszer olyan üzemek számára előnyös, melyek a gépek vásárlásához szükséges 30 % összeggel rendelkeznek és a biztonságos kukoricatermesztéshez a természeti (elsősorban talaj) adottságok kedvezőek. Különösen előnyös e rendszer azon termelőszövetkezetek számára, meiyek a kukoricán kívül a cukorrépa és napraforgó intenzív termesztésével is kívánnak foglalkozni. Az eddig tárgyalt rendszerek közül itt találkozni az öntözésnek a technológiai tervekbe való beépítésével. Éppen ezért nem véletlen, hogy az Alföldi-i öntözési adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek nagyobb része e rendszerben tömörültek. Az iparszerü kukoricatermelési rendszerek kezdeményezői úttörő szerepet vállaltak, és megvalósították az élelmiszer-gazdaság IV. ötéves tervének célkitűzését. Az elmúlt 2-3 év tapasztalatai mutatják, hogy ez a kezdeményezés forradalmi változást hozott a kukoricatermelés technológiájában és szervezésében egyaránt. Tevékenységüket a hazai agrárközvélemény élénk figyelemmel kiséri. Az elismerést bizonyítja, hogy üzemeink más növények (cukorrépa, napraforgó, burgonya) termelésének korszerüsitését is hasonló rendszerek keretében szeretnék megvalósítani. 318
