Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Hüvelyes növények termesztése - A bükkönyfélék

A BÜKKÖNYFÉLÉK <Vicia Sativa L„)

Jelent ős é g U k

A Papilionaceae családba tartozó Vicia nemzetségben több mint 40 faj ismeretes. Ezek közül Magyarországon négy fajt vontak szántóföldi termesztésbe. Ezek:

a lóbab (Vicia faba L.): elsősorban magjáért termesztett hüvelyes növény, a közönséges, vagy tavaszi bükköny (Vicia sativa), a szöszös bükköny (Vicia villosa), a pannonbükköny (Vicia pannonica).

Utóbbi három eísó'sorban a szálastakarmány termesztésben nagy jelentőségű. A lóbab termesztésével kis vetésterülete miatt e helyen nem foglalkozunk.

A bükkönyfélék felhasználása sokoldalú. Általában értékes korai zöldtakarmányok, etethetők nyári vagy téli szilázsként. Viszonylag jó minó'ségü széna is készíthető', különösen a zabosbükkönybó'l. Ugyanis a bükkönyféléket takarmánynyerés céljából társnövénnyel - gabonafélékkel -szokás vetni egyrészt a nagyobb tömeg, másrészt gyenge szárszilárdságuk miatt.

Jelentőségüket növeli, hogy korán (május hónapban) betakaritásra kerülnek és igy - termékeny talajon - kettős termesztésre is lehetőséget adnak az üzemben. Ezenkívül mint pillangós virágú növények részt vesznek a talaj termékenységének növelésében. Igy a bükkönyök vetőmagja iránt nagy a kereslet. Hazánkban a bükkönyfélék termesztésre kedvezó'ek az ökológiai feltételek. Azonban ingadozó és bizonytalan termésátlaga miatt termesztésével az üzemek nem szívesen foglalkoznak. Korszerű, nagyüzemi feltételeknek megfelelő' termesztéstechnikával biztonságosan nagy átlagtermések érhetők el.

Magyarországon a magra termesztett bükkönyfélék vetésterülete 30-35.000 ha között mozog, mig a bükkönyös keverékeké 45-50.000 hektárra tehető'.

Régebben a bükkönyfélék nemesítésével a Sopronhorpácsi Répatenyésztési és Kompolti Agrotechnikai Kutató Intézetek foglalkoztak. Újabban a Karcag-i Tala jmüvelési Kutató Intézet feladata.

20