Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 2. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

Rostnövények termesztése

ROSTNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Fő rostnövényünk a kender é$ a len. A két növény együttes vetésterülete 25-30 ezer ha között ingadozik, ami 0,5%-os területi aránynak felel meg.

Vetésterületét (15-20 ezer ha) a megtermelt kórét, valamint az ipar előállította rost mennyiségét tekintve a kender a fontosabbik. E növény hazánkban megtalál ja valamennyi életfeltételét. Kendertermesztésünk nemcsak teljes mértékben fedezi a hazai igényeket, hanem jelentős félkész- és készterméket exportálunk.

A rostlen hasonlóan fontos növényünk. Vetésterülete (9.000 ha), lényegesen kisebb a kenderénél, mivel hazánknak csak a nyugati csapadékban gazdagabb tájai alkalmasabb sikeres termesztésére. Ezért összes lenszükségletünket még nem tudjuk hazai termésből fedezni.

Ezidő szerint Magyarországon a kenderen és lenen kivül más rostnövényt üzemi méretekben nem termesztünk, mivel éghajlati viszonyaink között csakis e két növény termesztése jöhet szóba.

Az 1950-es években hazánkban komoly erőfeszítések történtek a gyapot honosítására, termesztés-technikájának kidolgozására. Azonban e próbálkozásokat átütő siker nem koronázta, hő- és fényigényének nem teljes kielégíthetősége miatt. így néhány éves próbálkozás után, termesztésével felhagytunk s ezirányu igényeinket export utján fedezzük.

Magyarországon 11 kendergyár működik. Ezek közül 8 a Tiszántúlon (4 Csong- rád, 2-2 Békés, illetve Hajdú-Bihar megyében), 3 a Dunántúlon (mindhárom Tolna megyében) található.

150